Farkas Csaba: Csongrád megye jogszolgáltatási szervei a polgári korban 1872-1949. I. A Szegedi Törvényszék büntetőpereinek katalógusa - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 12. (Szeged,2002)

BEVEZETÉS

lebbviteli jogkörrel, a járásbíróságok elé tartozó bűntető ügyekben pedig az 1881. évi LIX. tc. által bevezetett bűntető perrendtartás életbelépésével vált fellebbviteli fórummá. A Szegedi Törvényszék elsőfolyamodású jogköre kiterjedt a) mindazon polgári peres és peren kívüli teendők ellátására, melyek a polgári perrendtartás (1868. évi LIV. tc.) szerint az eddig fennállott első fo­lyamodású társas bíróságokhoz (városi, megyei, széki, kerületi és vidéki törvényszékek) tartoztak. b) a váltó és kereskedelmi ügyek ellátására, melyekben a pesti királyi ítélőtábla területén a királyi váltótörvényszékek jártak el, kivéve a pesti és a budai törvényszéket. c) az 1868. évi XXI. tc. 79. §-ban érintett kártérítési keresetek megíté­lésére. d) az 1868. évi XXI. tc. 100. §-ban érintett ügyek ellátására, melyek eddig a pénzügyi törvényszékek hatáskörébe tartoztak. e) az úrbéri, tagosítási és arányosítási ügyek ellátására. f) mindazon bűnvádi ügyek megítélésére, melyek a törvények és a tör­vényes gyakorlat szerint az eddig fennállott társas bíróságokhoz tartoztak. Ugyancsak a törvényszék hatáskörébe utalta ezen törvény (24. §) a te­lekkönyvi hatósági teendőket, bár kimondta, hogy a telekkönyvek vezetését és kezelését a törvényszékek mellett szervezett telekhivatalok végezzék, s engedélyezte az igazságügy miniszternek, hogy bizonyos nagyobb telekfor­galmú járásokban a járásbíróságokat is felruházza telekkönyvi hatósági jog­körrel. A Szegedi Törvényszék területen az 1890-es évekre ezt a felhatalma­zást különböző időpontokban mindegyik járásbíróság megkapta, ezért az 1912. évi LIV. tc, amely telekkönyvi hatóságokként a járásbíróságokat je­lölte meg, már nem okozott érdemleges változásokat a törvényszék terüle­tén. Az 1875. évi XXXVII. tc, a kereskedelmi törvény a törvényszékek feladatává tette az illetékességi területén alakult cégek bejegyzését, nyil­vántartását, s fontosabb változásainak rögzítését. A kereskedelmi törvény il­letékessége a kereskedelmi vállalatokra terjedt ki, és azokra az iparosokra, amelyek üzletmenete a kisipar körét meghaladta, s 1930-tól kezdve ez a jog­kör a korlátolt felelősségű társaságokkal bővült (1930. évi V. tc). A Szege­di törvényszék 1876-tól kezdve folyamatosan biztosította az illetőségi terüle­tén levő cégek cégbírósági felügyeletét. Az 1881. évi XVII. tc, a csődtörvény a csődeljárásokat is a törvény­székek hatáskörébe utalta. Ennek alapján a törvényszék, mint csődbíróság

Next

/
Oldalképek
Tartalom