Berta Tibor: Csongrád megye községeinek iratai - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 10. (Szeged, 1999)

BEVEZETŐ

polgárnak valamely község kötelékébe kellett tartoznia, 1871-ben a törvény kihirdetésekor községi illetősége alapján kerültek a lakosok a község kötelékébe. A későbbiekben a községi illetőséget a községi kötelékbe való felvétellel is meg lehetett szerezni. Minden honpolgárnak joga volt más községbe települni; a község nem tagadhatta ezt meg, ha az ezt kizáró feltételeknek megfelelt az áttelepülni szándékozó; a telepedés a korábban fennálló községi köteléket nem szüntette meg. A települt kérésére a községi kötelékbe való felvételéről a község dönthetett; csak az ezt kizáró feltételek hiánya miatt utasíthatta el a felvételt. A községi kötelékbe felvett köteles volt a kötelékből eredő kötelezettségeket teljesíteni, és így a községi kötelékből eredő minden jogból részesült. Az ország minden területének valamely községhez kellett tartoznia. Ezen törvény kihirdetése után általában azon községhez tartozott, amelyhez addig is, vagy ahol az állami adót fizette. A község jogai és kötelességei a következők voltak: saját belügyeiben határoz, és szabályrendeletet alkot és azt választott elöljárói és közegei által végrehajtja; rendelkezik a község vagyona fölött; községi adót vet ki és hajt be; a községi utakról és közlekedési eszközökről, valamint iskoláiról és egyéb intézményeiről gondoskodik; kezeli a tűz- és közrendőrséget, valamint a szegényügyet; a községi törvény szerint megillető jogait gyakorolja és kötelességeit teljesíti. A rendezett tanácsú városok a községeknél felsorolt jogok és kötelezettségek mellett kezelik a piaci, mezei, hegyi, vásári, építészeti és közegészségügyi rendőrséget; gyakorolják az árva- és gyámhatóságot, árvaszéket kellett működtetniük az árva- és gyámügyek ellátására; az ipar- s a gazdák és cselédeik között a szolgálati viszonyból keletkezett ügyekben eljárnak. Csak a törvényhatóság jóváhagyása, fellebbezés esetén a kormány helybenhagyása után hajthatta végre a község a községi adó, a községi vagyon, kölcsönvétel, hivatal létesítése vagy megszüntetése, költségvetésen kívüli szerződés és közművek emelése, történelmi műemlékek fenntartására, valamint törvény által felsőbb megerősítést előíró egyéb határozatait. A község határozata ellen, amennyiben nem zárta ki a fellebbezés lehetőségét, az érdekeltek a megyénél, majd a belügyminiszternél benyújtott folyamodvánnyal fellebbezhettek. A kis és nagy községek a járási szolgabíró, a városok az alispán felügyelete és ellenőrzése alá tartoztak; ezek útján vették a megyei törvényhatóság rendeleteit, és rajtuk keresztül érintkeztek a megyei törvényhatósággal.