Berta Tibor: Csongrád megye községeinek iratai - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 10. (Szeged, 1999)

BEVEZETŐ

A község önkormányzati jogát képviselő-testülete által gyakorolja. A képviselő-testület tagjainak felét a törvényben részletesen szabályozott feltételek szerint választójoggal rendelkezők választották, másik felét a legtöbb állami egyenes adót fizetők alkották. A képviselő-testület létszámát is a törvény szabályozta: kis községben 10-20, nagy községben 20-40, városokban 48-200 tagú lehetett. A képviselő-testület — a közgyűlés — elnöke kis és nagy községekben a bíró, városokban a polgármester. Hogy évente hány ülést tart, szabályrendelettel állapíthatta meg, de kötelező volt évente a költségvetést és zárszámadást közgyűlésen megtárgyalni. A közgyűlés határozatait és a megye határozatait az elöljáróság hajtotta végre. Az elöljáróság szükséges számát is előírta a törvény: kis községben az elöljáróság tagja legalább 5 fő: bíró, a bíró helyettese, 2 tanácsbeli, körjegyző; nagy községben bíró, a helyettese, 4 tanácsbeli, pénztárnok, jegyzőik), közgyám, és ha van, a községi orvos. Városokban az elöljáróságot a tanács tagjai alkotják: polgármester, rendőrkapitány, tanácsnokok, főjegyző, rendes fizetéses jegyzők, főügyész, rendes fizetéses ügyészek, árvaszéki ülnök, pénztárnok, számvevő, ellenőr, közgyám, levéltárnok, orvos, mérnök, és egyéb, rendszeresített tisztviselők. Önálló szabályrendeletet kellett alkotniuk a községeknek a tisztviselőkről, fizetéseikről, feladat és hatáskörükről stb. A kis községek közösen tartottak körjegyzőt, ennek fizetéséről, székhelyéről, és hogy milyen arányban viseljék a közös költségeket, az alispán döntött. Az elaggott jegyzők, özvegyeik és árváik sorsának biztosításáról segélyes nyugdíjpénztárak vagy gyámintézetek felállítása által a megyei törvényhatóságok szabályrendeletileg tartoztak intézkedni. Az elöljáróság, a tanács tagjainak megválasztását, és hogy hány évente kell tisztújító választást tartani, törvény szabályozta, kivéve a jegyzőt, akit élethossziglan választottak, és csak a törvényben meghatározott esetekben lehetett elmozdítani előbb állásából. A községi jegyző a községi elöljáróság legfontosabb tagja volt. Ő intézte a törvények, rendeletek, szabályrendeletek végrehajtását az elöljáróság többi tagjai bevonásával, ő látta el a községi közigazgatásban az írásbeli tennivalókat: ő irányította a község önkormányzati életét és intézte, vezette a község vagyonkezelését és háztartását. A bírói hivatal kis községekben tekintélyt adhatott ugyan, de fizetéssel nem járt, sokan csak tehernek érezték. Ezért a törvény 71. §-a a következőképpen rendelkezik: „Kis községekben a bírói hivatalt csak rendkívüli