Barta László: Csongrád Város Levéltára 1726-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 7. (Szeged, 1996)

POLGÁRI KOR

gyakorolja. Hatáskörébe tartoznak a pénzkövetelések, ingóságok vagy munkateljesítés iránti keresetek, a kamatok, életjáradékok, tartási és élelmezési kötelezettség iránti keresetek, amennyiben a kereset tárgyának értéke nem haladja-meg az 50 forintot, mezőrendőri ügyekben pedig a 100 forintot. Az ítéletben maximum 5 forintig terjedő pénzbírság szabható ki a jogos követelés megítélésén felül. Fellebbezni a járásbírósághoz lehetett. A tc.-t némely vonatkozásában módosította az 1893. évi XVIII. tc. Csongrád város közgyűlése az 1878-ban elfogadott szervezési szabályrendelet tanúsága szerint a városi rendőr-főkapitány hatáskörébe utalta a községi bíráskodási teendőket. 1880-ban, amikor Csongrád lemondott városi jogállásáról, egyben automatikusan megszabadult a községi bíráskodás terhétől is (ez volt egyébként a lemondás fő indoka és célja). Az 1878—1880-as időszak községi bíráskodásának iratanyaga hiányzik a levéltárból. Az 1911: I. tc. a polgári perrendtartásról a 755—766. §-ban újraszabályozta á községi bíráskodást, kiterjesztve azt a nagyközségekre is. A hatáskört az 1877. évi törvényhez képest nem változtatta meg, az összeghatárt 50 koronában állapította meg. A nagyközségekben, így Csongrádon is a községi bíróságot a bíró a tanács egy tagjával és a jegyzővel vagy helyettesével gyakorolja. Az előtte indított eljárást 30 napon belül be kell fejeznie. Az ítélet végrehajtását az ítéletben kell elrendelnie. A községi bíróság előtt helye van az egyezségnek is, sőt a törvény lehetővé teszi békebírák kinevezését is. A községi bíróság fellebbezési főruma a járásbíróság. A törvény végrehajtásával az igazságügyi és a belügyminiszter bízatott meg. A 197.100/1914. BM sz. rendelet részletezte az eljárási szabályokat. A csongrádi községi bíráskodás nagyközségi időszakának (1914—1923) nem maradt iratanyaga. (Csongrád 1911-től, tehát a községi bíráskodásnak a nagyközségekre való kiterjesztésétől, többször is folyamodott a rendezett tanácsú jogállás visszaadásáért.) 1923-ban Csongrád visszanyerte rendezett tanácsú városi jogállását. A községi bíráskodásban ez annyi változást hozott, hogy gyakorlásával a közgyűlés bízott meg egy vagy több tisztviselőt. Csongrád az 1929: XXX. tc. értelmében megyei város lett, ez a változás a községi bíróságban nem hozott változást. A föltehetően 1924—1944 között keletkezett tetemes iratanyagból mindössze három év öt doboznyi része maradt meg.