Barta László: Csongrád Város Levéltára 1726-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 7. (Szeged, 1996)

POLGÁRI KOR

A községi bírósághoz beérkezett panaszokat iratjegyzékben tartották nyilván, ezek iktatókönyvnek felelnek meg, a visszakereséshez betűso­ros névmutatót készítettek, ezek azonban nem maradtak fenn. Az iratok sorozatát nyomtatott tárgyalási és egyezségi jegyzőkönyvek (űrlapok) alkotják. Kezelési rendszerük: évenként újrakezdődő sorszámos iktatás. A fondképző jogelődjének iratai a V. B 42. tanácsi fond g/ állagában maradtak fenn; jogutódja nem volt. 5 doboz 0.60 fm 1-5. d. Iratok 1927-1929 CSONGRÁD VÁROS POLGÁRI PARANCSNOKÁNAK IRATAI (V. B 85.) 1944 A Csongrádért folytatott harcok (október 8—12.) során október 11­én néhány polgár a városházán megalakította az Ideiglenes Intéző Bi­zottságot, amely fölvette a kapcsolatot a szovjet parancsnoksággal, nyugalomra intette a lakosságot, és megválasztotta ideiglenes polgár­mesternek Pozsár Jánost. 13-án Sakirov szovjet városparancsnok meg­erősítette Pozsárt ideiglenes hivatalában, és megbízta a polgári pa­rancsnokság megszervezésével. Ez a szervezet átvette az Ideiglenes In­tézőbizottságtól az ügyek intézését. A polgári parancsnok olyan testüle­tet szervezett, amely — együttműködve a megszálló erők parancsnoksá­gával — lehetőségei szerint gondoskodott az élet- és vagyonbiztonság­ról, a közellátásról, a rendőrésg felállításáról, a betegellátásról, a holtak és a romok eltakarításáról, a közmunka (hídépítés) megszervezéséről stb. A polgári parancsnokság december 31-éig működött. A polgármes­terként működő polgári parancsnok november 10-én életre hívta az ideiglenes tanácsot, amely a megalakuló pártok képviselőiből, behívott személyekből és hivatalból tag hivatalnokokból állott. Ettől kezdve a polgári parancsnok a tanács (és természetesen az orosz parancsnok) ren­delkezéseit hajtotta végre. Az ideiglenes tanács megalakulása után a vá­rosházán újjászervezték a hivatali apparátust és ügymenetet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom