Barta László: Csongrád Város Levéltára 1726-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 7. (Szeged, 1996)

POLGÁRI KOR

Csongrád Vármegye Törvényhatósági Bizottsága 1871. december 30án kelt határozatával felszólította a megyebeli rendezett tanácsú városokat, hogy a községi törvény értelmében tegyék meg a szükséges előintézkedéseket az átszervezéssel kapcsolatban. Mindenekelőtt alkossák meg szervezési szabályrendeleteiket, s jóváhagyásra terjesszék fel a megyéhez. Csongrád 1872-ben nagyközségi státusban volt, de városi szabályrendeletet készített és hagyatott jóvá a megyével. 1873-ban vissza is kapta rendezett tanácsú városi jogállását, ebben meg is maradt 1880-ig. Ez idő alatt 1878-ban új szabályrendeletet alkotott. Ez utóbbi szerint Csongrád mint Csongrád megye köztörvényhatósága alatt lévő rendezett tanácsú város hatóságot gyakorol a városban és a város területén lakó vagy tartózkodó minden személy és a városban s területén létező minden vagyon fölött Ezen hatóságát a képviseleti közgyűlés, a tanács, a polgármester, a rendőr-főkapitány, az árvaszék és az iskolaszék által érvényesíti. A szabályrendelet a közgyűlés hatáskörébe utalta a törvény által előírt tárgyakat. Létszámát 87 virilis és 87 választott képviselőben állapította meg (ez 17 400 lakosra utal). A szabályrendelet részletesen meghatározta a tisztviselők (polgármester, rendőr-főkapitány, első tanácsnok mint polgármester-helyettes, 3 tanácsnok, főjegyző, ajjegyző, árvaszéki jegyző, jogtudó árvaszéki ülnök, pénztárnok, ellenőr, számvevő, mérnök, orvos és közgyám és birtoknyilvántartó), a segéd- és kezelőszemélyzet (alkapitány, számtiszt, számtiszt és mértékhitelesítő, állatorvos, iktató és kiadó, 4 írnok, halottkém és szülésznő) és szolgaszemélyzet (őrtizedes, kézbesítő, árvaszéki szolga, 2 lovashadnagy, 4 rendőrszolga, 6 tizedes, udvaros, 15 éjjeliőr, 2 toronyőr, 2 fűtő, gyepmester és 2 tisztogatónő) kötelességeit és fizetését. A képviselő-testület negyedévenként tartotta rendes üléseit. 1878-ban 5 állandó bizottság működött: a közegészségügyi, a kertészeti, a szegényügyi, a szépítészeti és számonkérő bizottság. Ezeken kívül szükség esetén alkalmi (ad hoc) bizottságot küldött ki a közgyűlés. 1880-ban Csongrád saját kívánságára nagyközség lett, azonban az újonnan szervezett járás székhelye főszolgabírói hivatallal és kir. járásbírósággal. Azévi szabályrendelete szerint hatóságát képviseleti közgyűlése, elöljárósága és iskolaszéke által gyakorolja. Hatóságai közül tehát hiányzik a rendőrkapitány (feladatkörét felosztották más tisztviselők között) és az árvaszék (feladatait a megyei árvaszék vette át). Csongrád önmagát városi községnek és nagyközségnek nevezi. A képvi-