Barta László: Csongrád Város Levéltára 1726-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 7. (Szeged, 1996)

POLGÁRI KOR

selő-testület 20 virilis és 20 választott képviselőből áll, egyébként ugyanúgy működik, mint rendezett tanácsú város korában: „általában gyakorolja mindazon jogokat, melyek az önkormányzat elvei és abból kifolyó felelősségnél fogva a közgyűléshez tartozónak ismertetnek fel". Csongrád nagyközség képviselő-testülete — a forradalmak okozta rövid kieséstől eltekintve — folyamatosan működött 1923-ig. Tisztveselői kara, vagyis elöljárósága (bíró, másodbíró, 4 tanácsbéli, 2 jegyző, pénztárnok, adószedő, közgyám és 2 orvos) segédszemélyzete (2 jegy­zői segéd, mértékhitelesítő biztos, állatorvos, 4 írnok és szülésznő) és a szolgaszemélyzet (őrmester, kézbesítő, őrvezető, 9 tizedes, kapuőr, 2 lovashadnagy, 9 éjjeliőr, 2 toronyőr, fűtő és gyepmester) nem sokat csökkent a városihoz képest. 1923-ban Csongrád újra visszanyerte rendezett tanácsú városi jogál­lását. Városszervezetét az 1886: XXII. tc. alapján építette ki. (Az 1923. évi képviselő-testületi jegyzőkönyv hiányzik.) Az említett tc. nem tartalmaz lényeges eltérést az 1871: XVIII. tc.-hez képest. Az 1929: XXX. tc. újjászervezte a községi igazgatás rendjét. A ren­dezett tanácsú városokat megyei városnak nevezte el, a képviselő-testü­let létszámát csökkentette (400:1). Meghagyta a virilizmust, a választá­sokra nézve az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1925: XXVI. tc. alkalmazását rendelte el. Új szabályrendelet készítését és a képviselő-testület haladéktalan újjáalakítását is előírta. Csongrád megyei város képviselő-testülete a becsüli 27 00 lakost számítva 68 tagból tevődött össze, ezek fele virilis, fele választott kép­viselő. Hivatalból tagjai: a polgármester, a főjegyző, a tanácsnokok (közigazgatási, adóügyi és gazdasági), a főügyész, az árvaszéki ülnök, a közpénztárnok, a főszámvevő, a számvevő, a két aljegyző és az árvaszé­ki jegyző, az ügyvezető orvos, a két orvos és mérnök. A képviselő-tes­tület állandó és ad hoc bizottságokat küldött, ki. Az állandó bizottsá­gok: a közegészségügyi, a pénzügyi, a gyámpénztár-vizsgáló, a jog­ügyi, a gazdasági, az építési, a tanügyi, a közművelődési és a mezőgaz­dasági. A bizottságok előkészítették az ügyeket tárgyalásra és határozat­hozatalra. A jegyzőkönyveket (a/ állag) kéthasábos formában készítették. A tár­gyakat évente újrakezdődő jegyzőkönyvi sorszámmal látták el. Ugyan­ezt a sorszámot rávezették a tárgyhoz tartozó iratra (b/állag) is. A tár­gyakról évente betűsoros mutatót készítettek, ezt 1903-tól bekötötték a jegyzőkönyv végébe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom