Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

A FEUDALIZMUS KORA

latos szerződéseket foglalja magába 1782-től 1840-ig. A zsidó lacikonyhának a városháza mellett fekvő vendéglőt és borkimérést nevezték a XVIII. század végétől kezdve. Ezenkívül előfordul városháza vendéglő néven is. A piacok közelsége miatt Szeged egyik legjobban jövedelmező vendéglője volt. Mint saját tulajdonát a város általában 3 évre haszonbérbe adta. Az 1790-es évektől szinte kivétel nélkül zsidók bérelték ki. E szerződések találhatók az állagban. Az iratok latin, magyar és német nyelvűek, amelyeket később túlnyomórészben a tanácsülési iratokból gyűjtöttek ki és helyeztek ebbe az állagba. A kutatáshoz segédkönyvek nem állnak rendelkezésre, azonban a tanácsülési mutatók adhatnak némi támpontot. Nemzetőrségi iratok (n. állag). Az 1848. évi márciusi események, — amelyek egyik eredménye a pesti nemzetőrség megszervezése volt, — vidéken sem maradtak visszhang nélkül. A szegedi állandó bizottmány már március 18-án elhatározta a polgárőrség létszámának növelését. Később ebből a polgárőrségből alakult ki a nemzetőrség. A pesti példa nyomán kialakuló vidéki törekvések találkoztak a Batthyány-kormány azon fáradozásával, miszerint a délvidéki helyzet veszélyessége miatt a honvédelmet megerősítse. így került megszavazásra az 1848. évi XXII. tc, amely elrendelte a nemzetőrség felállítását. A törvény szerint a szabad királyi városokban a tanácsnak kellett megalakítania ezt az őrsereget. Június 10-én Mészáros Lázár hadügyminiszter felhívással fordult a városokhoz, amelyben sürgette a nemzetőrségek felállítását. Erre a körlevélre reflektálva, valamint az elrendelt toborzás végrehajtására a város június 13-án tartott közgyűlésén egy állandó hadi bizottmány létrehozását rendelte el Vadász Manó elnöklete alatt. A nemzetőrség Szegeden május végén már megszervezve és felesketve várta az indulást. Összesen 27 gyalogos és 4 lovas századból állt. A századok létszáma 118—369 között váltakozott. Minden századhoz egy századost, egy főhadnagyot, 2 hadnagyot és változó számú altisztet osztottak be. A szegedi nemzetőrség parancsnoka Korda János őrnagy volt, segédtisztje pedig László Flórián. A nemzetőrök megkülönböztető jelként a kalapon nemzeti színű rózsát, a balkaron pedig három színű szalagot viseltek. Az állag a nemzetőrségi századok névjegyzékeiből áll. A névjegyzéken feltüntették a nemzetőr nevét, rendfokozatát, lakáscímét, korát, polgári foglalkozását. Az iratok jó állapotban maradtak fenn. A névjegyzékeket