Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

A KAPITALIZMUS KORA

vissza. Az alkotmányos testületek felfüggesztése után a főispáni helytartó nevezte ki a polgármestert és a többi hivatalnokot, s felügyelt a közigazgatási és adóügyekre. A polgármester egyszemélyes felelőssége visszaállt, azonban a tanács testületi hatáskörét már nem vonták vissza. A kiegyezés után a tanács önkormányzati testületként működött. Az 1849—1871-ig terjedő iratokat egyesítő fond több korszakot ölel fel: 1849—1860. a neoabszolutizmus; 1861. az alkotmányos kormányzat; 1861-1867. a provizórium kora; 1867—1871. a kiegyezéstől az 1871. évi törvényekig. A fond iratait 13 állagra tagoltuk. Tanácsülési jegyzőkönyvek (a. állag). A város igazgatására, történetére vonatkozó minden lényeges ügy feltalálható benne. A tanácsülésen a polgármester elnökölt, a jegyzőkönyveket a jegyző vezette, s részt vettek rajta a tanácsnokok. Az ügyeket a polgármester osztotta ki az előadóknak, s az ülésen az illető előadók terjesztették elő. 1849. szeptember 10-től a polgármester köteles volt a jegyzőkönyvet 2 hetente a kerületi királyi főbiztosnak felülvizsgálatra megküldeni. 1857-től, a tanács testületi jellegének megszüntetése után, az ügyosztályok vezetői továbbra is üléseken vitatták meg az elintézendő ügyeket, az ülésekről azonban csak tanácsülési jegyzéket készítettek, 1861. január 4-ig. Ettől kezdve, 1871-ig, ismét tanácsülési jegyzőkönyvet vezettek. A jegyzőkönyvek magyar nyelvűek. A jegyzőkönyvi szám mellett a tárgyalt ügyek iktatószámát is feltüntették. Az 1858—1860 közötti évek kivételével mutató készült a jegyzőkönyvekhez. (A jegyzőkönyvekbe bekötve, 1861-ben, megtalálhatók a Gazdaszék, Szépítőbizottmány, Tanügyi, Védtöltésezési, Kórházi, Egészségügyi Bizottmány jegyzőkönyvei is.) Iratok (b. állag). A legnagyobb terjedelmű állag. Az iratok a bevezetőben felsorolt hatás- és feladatkörben keletkeztek. Társadalmi, politikai, gazdaság-, egészségügy- stb. történetre vonatkozó legfontosabb források. Értékes összeírások készültek, és maradtak fenn (szatócsboltok, iskolák, egészségügyi helyzet, orvosi személyzet, gyógyszertárak, nyomdák, nyomdászok stb.). Az iratokon iktató és jegyzőkönyvi számok is szerepelnek. Az 1849-1854. évi iratok jegyzőkönyvi számok alapján; az 1855—1856. évi, tanácsülésen tárgyalt iratok jegyzőkönyvi szám, az ülésen kívüli iratok iktatószám; 1857—1860 között iktatószám; az 1861—1871 közötti iratok jegyzőkönyvi szám szerint vannak elhelyezve. A kutatást a jegyzőkönyvhöz vagy az iktatókönyvhöz készült mutatók segítik. Az iratok magyar és német nyelvűek.