Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

A KAPITALIZMUS KORA

A Szerződések iratai (c. állag). Szeged, mint szabad királyi város, haszonvételi jogokkal rendelkezett, s az 1780-as évektől kezdve ezeket haszonbérbe adta (sörfőzés, borkimérés, mészárszék). Mint földesúr, földekkel is rendelkezett, ezeket szintén haszonbérletbe adta, s az ezekből származó jövedelmek a város bevételeit képezték. Az állag ezeket a haszonbérleti szerződéseket s a velük összefüggő iratokat tartalmazza. Az iratok magyar nyelvűek, nagyobb részét a földhaszonbérleti szerződések képezik, ezenkívül „Régi szerződések", „Városi munkaszerződések", valamint az 1867. évi tavaszi vetőmag kötvények iratait tartalmazza az állag. A Szabályzatok (d. állag). A neoabszolutizmus évei alatt a felsőbb hatóságoktól érkezett utasításokat évek szerint különválasztották a többi irattól. Az iratok német nyelvűek. A Tápéra vonatkozó iratok (e. állag). Szeged szabad királyi város Tápé földesura volt. Az állag az úrbériség felszámolása kapcsán keletkezett iratok tárgyi kigyűjtéséből jött létre. A Piaci árjegyzékek (f. állag). Az 1848. évi törvények lehetőséget adtak ugyan a feudális korban kötelező piaci árszabások megszüntetésére, azonban a neoabszolutizmus kormányzata is szükségesnek tartotta az élelmiszerárak hatósági szabályozását. Ennek ellenére nem mindig estek egybe az árszabás és a valódi piaci árak. (Hol az árszabályozásnál alacsonyabb, hol annál magasabb árak jelentkeztek a helyi piacon. A magasabb áron való árulás azonban büntetés kiszabását vonta maga után.) Az iratok magyar nyelvűek, átnézéssel kutathatók. A Vasútra vonatkozó iratok (g. állag). Már a szabadságharc előtt részvénytársaság alakult a Szeged-Temesvár, valamint a Szeged-Cegléd vasútvonal kiépítésére, s időszakunkban az Alföld-Fiume vonal kiépítése is elkezdődött. Az iratok különböző vasútvonalak szerint csoportosítva, év szerint rendezettek. A Népszámlálásra vonatkozó iratok (h. állag). Az 1857. évi népszámlálás nyomtatványai városrészenként tartalmazzák a lakosok vallási, életkori, foglalkozási, családi adatait. Az 1869/1970. évi népszámlálás külön a nőkről, és külön a férfiakról felvett, foglalkozási megoszlást tükröző kimutatást tartalmaz. Mind a két népszámlálás alkalmával összeírták a háziállatokat is. Az Úioncozási iratok (i. állag). A szabadságharc leverése után, néhány új intézkedéssel módosítva, az 1848 előtti gyakorlat szerint történt az újoncállítás. A neoabszolutizmus éveiben több új rendeletet adtak ki e tárgyban; pl.