Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

A KAPITALIZMUS KORA

viszonyok megszüntetéséről és a városok szavazati jogáról. Követei számára követutasításul adta a főváros népe által elfogadott 12 pont követeléseinek képviselését az országgyűlésen. Ugyanezen a napon az országgyűlés eltörölte a követutasítási jogot, és a követeket egyénenkénti szavazati joggal ruházta fel. Szeged város népgyűlése, amikor követutasítást adott március 18-án, az önkormányzat letéteményesének tekintette magát. Eddig követutasítást a városi tanács adhatott, a népgyűlés ezt a jogot magához ragadta. A népgyűlés elrendelte, hogy a tanács, a választott község, az elegyes és gazdasági gyűlés ülései ezentúl nyilvánosak legyenek. A népgyűlés 25 tagú állandó bizottmányt választott, s feladatául a közrend és közbiztonság fenntartását jelölte meg. A népgyűlés előírta, hogy a bizottmány, mint általa választott testület, intézkedéseiről és végzéseiről jelentést köteles beterjeszteni a népgyűlés ülésein. Határozatot hozott arról is, hogy az országgyűlési követek jelentéseit ülései elé kell terjeszteni. A népgyűlés tehát a város ügyeiben dönteni illetékes szervnek tekintette magát, végrehajtó szerveként választotta meg az állandó bizottmányt. A korábbi, a város ügyében illetékes testület, a városi tanács is tovább működött, a döntéseket azonban a népgyűlésen hozták. Ez az átmeneti állapot az 1848. évi XXIII. tc. elfogadásáig állt fenn. A népgyűlés utolsó ülésén, április 24-én kihirdette a városokról alkotott törvényt, a választók összeírására küldöttséget nevezett ki, és megválasztotta a tisztújító küldöttség elnökét is. A szabad királyi városokról az 1848. évi XXIII. tc. rendelkezett; 1. §-a szerint: „A város, mint önálló köztörvényhatóság, közdolgait törvényes felsőbb felügyelés alatt, minden törvényhatóságtól függetlenül, a köztörvény szerint igazgatja." Ez a törvény közgyűlés felállítását rendelte el, amelynek tagjait a választójoggal rendelkező városi polgárok választják. A törvény nem adott választójogot minden, a városban élő lakosnak, azonban a feudalizmus koránál jóval több városi lakos választhatta meg a városi képviselőket. A város választási joggal rendelkező lakosainak száma 1848ban 2002 volt, s 185 képviselőt választhattak. A választást május 14-re tűzték ki. Szeged város közgyűlése első ülését május 25-én tartotta. (Egyik első tevékenysége, az országgyűlési követválasztások előkészítésére, a követválasztási központi választmány megválasztása volt.) A közgyűlés hatáskörét az 1848. évi XXIII. tc. nem szabályozta részletesen, csak azt mondta ki, hogy — a bírói és telekkönyvi ügyeket kivéve — azonos a megyei közgyűlés hatáskörével. Intézkedett viszont összetételéről: elnöke a polgármester, tagjai a választott városi tisztviselők és a választott