Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

A KAPITALIZMUS KORA

képviselők. A már idézett 1. § alapján a törvényekhez alkalmazkodva önállóan intézhette a város ügyeit, a 2. § szerint rendőri, büntető és magánjogi hatósága kiterjedt a területén lévő valamennyi személyre és jószágra. A szabadságharc bukása után közgyűlés nem ülésezhetett. A neoabszolutizmus alatt a cs. kir. kormányzat 1851-ben községválasztmány felállítását rendelte el. A tanács melletti tanácsadó szervként működött. Elnöke a polgármester volt, tagjait nem választhatta a város, hanem a polgármester által javasolt személyekeket a megyefőnök nevezte ki. A város vagyonát, s a város egészét érintő ügyekben kellett elsőfokú határozatot hoznia, de jogerőssé csak a felettes szervek jóváhagyása után vált. Az Októberi Diploma kiadása után Szeged város is visszanyerte önállóságát. Az 1848/49-ben megválasztott közgyűlés ült össze, és megválasztotta a tisztviselőket. 1861-ben, az alkotmányos kormányzat felfüggesztése után, a megyei főispáni helytartó kir. biztosi minőségben nevezte ki a hivatalok tagjait. A megyefőnöki intézményt már nem állították vissza, az 1860-ban kinevezett főispánok lemondtak, de felmentésüket általában nem fogadták el; a főispán hatáskörénél nagyobb hatáskörrel rendelkező főispáni helytartókat nevezett ki a helytartó, s ez nevezte ki a hivatalok alkalmazottait. Szeged város ügyeiben a városi tanács hozta, és hajtotta végre a határozatokat. A kiegyezési tárgyalások megindulása után, 1865-től, a város hivatalaiban megkezdődtek a személyi változások, de a közgyűlés csak 1867-ben kezdhette meg működését, még mindig az 1848. évi XXIII. tc. alapján. A törvényhozás az 1870. évi XLII. tc-ben fogalmazta meg az immár polgárivá átalakult városigazgatás részletes hatás- és feladatkörét; Szeged város e törvénycikk alapján törvényhatósági joggal rendelkezett. A város lakosságának képviseletére, a hatósági jogok gyakorlására törvényhatósági bizottság megválasztását írta elő a törvény. A törvényhatósági bizottság tagjainak a felét a város választójoggal rendelkező lakosai választották, másik felét a legtöbb adót fizetők alkották. A legtöbb adót fizetőknek a város hatósági jogát gyakorló testületébe való automatikus bekerülését virilizmusnak nevezték. Bevezetését nagy vita előzte meg; az indok a rendelkezést beterjesztők részéről az volt, hogy aki legtöbb pénz befizetésével járul hozzá a város költségvetéséhez, annak legyen törvény által biztosított joga a költségvetés felhasználásáról határozó testületbe bekerülni. Az őszirózsás forradalom után Nemzeti Tanács alakult Szegeden is; a