Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

A KAPITALIZMUS KORA

A provizórium alatt a szabad királyi városokban főispán néven királyi biztosok működtek; a városok belső ügyeikben újra élvezték a megyéktől független, kiváltságos állásukat. A főispán a közigazgatási, törvénykezési és egyenes adózási ügyek végrehajtását ellenőrizte. A kiegyezés után Szeged város visszanyerte önállóságát, azonban az 1870. évi XLII. tc. alapján ezután már saját főispánt helyeztek fölé. Ez a törvénycikk Szeged szabad királyi várost törvényhatósági jogú várossá nyilvánította, s jogállása azonossá vált a megyékkel. Már az 1843—44. évi városi javaslatnál megkísérelték a főispáni állás — mint ellenőrző hatóság — bevezetését a szabad királyi városokban, azonban ez mind akkor, mind 1870-ben széleskörű tiltakozást váltott ki. A neoabszolutizmus alatt a megyefőnök révén, a megyehatóság alá rendeléssel, az állam már megvalósította a városi igazgatás ellenőrzését, a kiegyezés megtörténte után azonban emiek nem volt tovább jogi alapja. Az 1870. évi XLII. tc. visszaadta ugyan a város függetlenségét a megyétől, de a megyékben már régóta bevált főispáni állás bevezetésével megvalósította az állami ellenőrzést. A főispánt a belügyminiszter javaslatára az uralkodó nevezte ki. Külön pecsétje volt: az ország címerét a törvényhatóság neve fogta körül. A végrehajtó hatalmat képviselte; kettős: ellenőrző s felügyeleti jogköre és feladata volt. Egyrészt felügyelt az önkormányzat működésére, hogy az törvényes keretek között lássa el feladatát, másrészt az állami közigazgatás érdekeire; ellenőrizte, hogy a törvényeket s a minisztériumok rendeleteit végrehajtják-e. Bár nem volt közigazgatási hatósági jogköre, de széleskörű felügyeleti joga lehetővé tette a teljes városi igazgatás kézbentartását. A törvény szerint ő töltötte be az önkormányzatok legfontosabb testületeinek elnöki tisztét, s ez lehetővé tette, hogy minden ügyben érvényesíthesse befolyását. Az önkormányzati tisztviselőkön kívül az illetékességi területén működő állami hivatalok tisztviselőit is ellenőrizte. A városi közigazgatás ellenőrzésére évente számonkérőszéket kellett tartama s ezen felülvizsgálnia az önkormányzati tisztviselők s hivatalok eljárását és ügykezelését. Az 1912. évi XLIII. tc. 4. §-a alapján háború idején kormánybiztos címmel a főispáni teendőket ellátó állami, politikai és közigazgatási, megbízottakat neveztek ki; ez alapján közvetlenül is rendelkezhetett a közigazgatási tiszviselőkkel, s ami még lényegesebb, a karhatalommal is. A Tanácsköztársaság alatt 3 tagú direktórium vette át az I. világháború alatt működött kormánybiztos teendőit. 1919 augusztusától újból főispán néven