Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)
A KAPITALIZMUS KORA
és hatáskörrel ellenőrizte a város igazgatását. A II. világháború alatt ismét kormánybiztosi feladatköröket is ellátott. A CSONGRÁDI CS. KIR. MEGYEHATÓSÁG SZEGED VÁROSRA VONATKOZÓ IRATAI IV. B. 1106. 1850-1860 A szabadságharc leverése után fokozatosan történt meg a neoabszolutista kormányzás kiépítése. Mint a bevezetőben említettük, az 1850. szeptember 13-án kelt új szervezési rendelet alapján kezdte meg működését a Csongrádi cs. kir. Megyehatóság, Bonyhády István megyefőnökkel az élén. A megyefőnök volt felelős azért, hogy illetékességi területén az alárendelt hivatalok végrehajtsák a törvényeket, s a felsőbb hatóságok rendeleteit foganatosítsák. Elsőfokon közvetlen intézkedési joga és kötelessége volt a hozzá utalt ügyekben, másodfokon ellenőrizte az alárendelt hatóságok (városi tanács) ügyvitelét. Neki kellett a törvényeket, rendeleteket működési területén kihirdetni, végrehajtatni, a közbiztonságot és közrendet fenntartani. Széleskörű közigazgatási és adóügyi tevékenységet kellett ellátnia. 1853. május 1-től a hivatal ügykezelése és neve is német volt: Csongrader k. u. k. Comitatsbehörde. Az 1853. január 10-én kiadott „végleges" szervezési rendelet részletesen újraszabályozta a megyehatóság s a megyefőnök hatás- és feladatkörét. A megyehatóság e szerint illetékességi területén politikai főhatóság, közvetítő szerepet töltött be a helytartóság és a neki alárendelt hatóságok és hivatalok között. Közigazgatásilag a budai cs. kir. helytartósági osztály alá, az egyenes adózás ügyei tekintetében pedig az országos adóhatóság alá volt rendelve. Mindkét hatóság felé jelentési kötelezettsége volt, rendeleteiket foganatosítania, utasításaikat végrehajtania kellett. Hatásköre alá tartozott a Szegedi Városi Tanács és a városban működő szakhivatalok. A belügyminiszter tett javaslatot a helytartónak a megyefőnök személyére vonatkozóan, és az uralkodó nevezte ki. A megyefőnöknek kellett — szükség esetén katonai segély igénybevételével is — gondoskodnia a törvények és rendeletek végrehajtásáról. (Az alája rendelt hatóságok részére, valamint saját intézkedéseihez az illető katonai parancsnokságtól kellett karhatalmat kérnie.) Amennyiben katonai és polgári hatóságok közösen nyomoztak, a megye-