Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

A FEUDALIZMUS KORA

sával, követi jelentésekkel, a rendészettel, az árvízveszéllyel, a pénztárvizsgálatokkal kapcsolatos ügyek szerepeltek a gyűlések napirendjén. Az adókulcs megtárgyalása nyilvános ülésen történt. 1845-ben kimondták, hogy a közpolgári és gazdasági tárgyakban tartandó ülések nyilvánosak legyenek. Rendes elegyes gyűlést hetente egyszer tartottak, ennek napját a főbíró határozta meg. A fond az elegyes gyűlés jegyzőkönyveit és iratait tartalmazza, melyek igen hiányosan maradtak fenn. Az iratok főleg az országgyűléssel (követi utasítások, választások, jelentések) kapcsolatosak. Az iratok és jegyzőkönyvek magyar nyelvűek, kutatásuk segédletek hiányában átnézéssel lehetséges. Terjedelem: 1 doboz 0.13 fm 1. d. Jegyzőkönyvek és iratok 1836—1846 Követválasztási jegyzőkönyvek, iratok, névjegyzékek 1848 Iratok 1832. és én. SZEGED VÁROS VÁLASZTOTT KÖZSÉGÉNEK IRATAI IV. A. 1002. 1813-1848 Szegeden a választott község létezését valószínűleg Zsigmond király 1412. évi rendeletéhez köthetjük. Ebben a király elrendelte, hogy az alszegedi bírót és esküdteket a város polgárai által választott 40 polgár válassza meg. Minden bizonnyal ezt a testületet kell értenünk a későbbi communitas-on és nem a város egész közönségét. Iratok hiányában csak a XVIII. századtól kísérhetjük figyelemmel a választott község tevékenységét. A XVIII. században a neve Electa (Selecta) Jurata Communitas vagy Electa Communitas, vagy Sexaginta Viratus, a XIX. században Választott Község vagy Választott Hites Község. A választott községben a három városrész a lakosság számának arányában képviseltette magát. A módosabb polgárok közül kikerülő tagjai életük végéig viselték tisztségüket, vagy bekerültek a külső, majd a belső tanácsba. 1833-ban