Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

A FEUDALIZMUS KORA

42 kereskedő, céhmester és 11 gazda volt többek között a tagja. A választott község 1782-ig 60 tagú volt, akkor egyesülve a 24 tagú külső tanáccsal 84 tagból állt. 1790-ben rövid időre szétvált a két testület, majd újra — most már véglegesen — összeolvadt. A választott község élén 1782-től a szószóló vagy szónok (tribunus plebis, orator, fürmender) állt. A korábbi időszakban nem ilyen egyértelmű a helyzet. 1717-ben pl. az egyik szenátor a szószóló. 1745-ben három szószóló (magyar, német, szerb) volt a választott községben. 1746-ban a szerbet a külső tanács tagjává választották, de továbbra is szószóló maradt. 1755—1757 között két szószóló a külső tanács, egy pedig a választott község tagja. 1757-ben az egyik szószóló rationista és első kancellista is. 1759—1762 között mindhárom szószóló a külső tanács tagja. 1765-től két szószóló volt, ekkor a külső tanács tagjai, 1772-ben egyik a külső tanács, másik a választott község tagja. 1775-től egy szószóló van a városban, 1781-ig a külső tanács, 1782-től pedig a nagyobb létszámú választott község tagja. Ez a jelenség mindenképpen a két testület közötti szoros kapcsolatra utal. A szószóló részt vett a belső tanács ülésein, de szavazati joggal nem rendelkezett, közvetített a belső tanács és a választott község között. A város több bírója és polgármestere is viselte korábban a szószólói tisztséget (Babarczy F., Svarcz R.). A választott község gazdasági és más fontosabb ügyekben részt vett a határozatok hozatalában (elegyes gyűlés), igazgatási ügyekben a tanács kikérhette véleményét. Részt vett a tisztújításban (a belső és külső tanács, a tisztségviselők megválasztása, önmaga kiegészítése). Hatásköre kiterjedt a bérleti, építészeti, közlekedési, iskolai, stb. ügyekre, tehát főleg gazdasági kérdésekkel foglalkozott. A tanács, vagy a főbíró tudta nélkül nem tarthatott ülést, ezen a tagság felének jelen kellett lenni. A döntés szavazással történt. A tanács és a választott község közötti vita esetén az ügyet döntés végett a helytartótanácshoz vagy a kamarához kellett felterjeszteni. A választott község 1848. április 30-án szűnt meg. A fond anyagát az 1813. szeptember 21-től 1848. április 30-ig vezetett jegyzőkönyvek képezik. Arról nincs tudomásunk, hogy korábban is vezettek-e jegyzőkönyvet az ülésekről. A jegyzőkönyvekhez tartozó iratok nem maradtak fenn. A jegyzőkönyvi tárgyakat 1816-tól évenként újrakezdődően sorszámozták. A jegyzőkönyvek