Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

A FEUDALIZMUS KORA

A királyi biztosok rendeleteit a tanács általában a választott községgel közösen tartott ülésen (biztosi ülés) tárgyalta. Ezeken többször a polgárok is részt vettek. Előfordult, hogy a rabokat ítélő törvényszék alakult át a biztos megjelenésével biztosi üléssé. A biztosi üléseken a királyi biztosok általában csak a bemutatkozás alkalmával vettek részt, kivéve Babarczy Imrét, aki gyakran megjelent. A biztosi ülésekről jegyzőkönyvet kellett vezetni és azt a tanácsülésen be kellett mutatni. A fondban a biztosi ülések jegyzőkönyvei és a mutatók 1812—1833-ig, az iratok 1812—1847 évekből maradtak fenn hiányosan. Az iratok nyelvezete magyar. Mutató csak az iratok egy részéhez maradt fenn. 1975ben az iratokról 82 db tematikai feltáró cédula készült. Terjedelem: 5 doboz, 10 kötet 0.85 fin 1-7. k. Jegyzőkönyvek 1812, 1813 1819, 1826 1829,1831 1833 8-10. k. Mutatók 1812, 1819 1826, 1829 1830,1831 1833 11-15. d. Iktatott iratok 1812,1813 1826, 1829 1830,1831 1833, 1847 SZEGED VÁROS ELEGYES GYŰLÉSÉNEK IRATAI IV. A. 1008. 1832-1848 A tanács és a választott község a fontosabb ügyek tárgyalására a reformkorban ún. elegyes gyűlést tartott. Korábban ezeket az üléseket rendszertelenül tartották. Az üléseken a főbíró elnökölt. Az adókulcs, a követi utasítások megtárgyalása, a követek megválasztá-