Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

A FEUDALIZMUS KORA

Biztosokat nem küldtek folyamatosan, csak különleges esetekben. Sőt a tisztújításokon sem mindig vettek részt. Megjelenésük néha igen jó hatással volt a városra nézve. Bizonyos újításokat, a polgárság jólétének emelésére szolgáló intézkedéseket, amelyeket a kamaránál évtizedeken át hiába sürgetett a hatóság, többnyire a királyi biztosok támogatásával sikerült életbeléptetni. Szegeden Szentgály János 1795—1799 között volt királyi biztos. A kamara azért küldte ki a városhoz, hogy Volfordt Györgynek a tanács ellen tett feljelentéseit kivizsgálja. Szentgály 1790-ig visszamenőleg ellenőrizte a számadásokat. Parchetich György 1805—1812 között látta el a királyi biztosi teendőket Szegeden. Kiküldetését a helybeli polgárok 6 pontból álló panaszos levele tette szükségessé. Ludányi Bay Ferenc udvari tanácsost 1812-ben nevezte ki az uralkodó királyi biztossá. Vizsgálódásai során a városi jövedelmek hűtlen kezelését tárta fel és ennek következtében hatalmánál fogva sok tisztviselőt mozdított el állásából megvesztegetés miatt. Ezt a tisztogató munkát betegsége miatt nem tudta befejezni. 1813-ban Lauzevics Péter szószóló a városi hatóság visszaélése ellen tett panaszt, amely Lántzi József királyi biztos kiküldetését tette szükségessé. A vizsgálat eredményeként ő is elmozdított több városi tisztviselőt. Munkálkodása során főleg a tiszti ügyészi hivatal működésére felügyelt és látta el azt utasításokkal. Tevékenységét 1822-ig folytatta. 1825—1828 között Mérey Sándor királyi kamarás tartott vizsgálatokat Tóth Mihály ügyész főleg a törvénykezésben előfordult visszaélések miatt tett feljelentései nyomán. Babarczy Imre 1829—1835 között volt királyi biztos Szegeden. Itteni munkálkodása kiváltképpen a tisztújítások lebonyolítására és azoknak a rendelkezéseknek foganatosítására terjedt ki, melyek végrehajtására Mérey adott utasítást. Nagy hangsúlyt fektetett a peres eljárások törvényes lefolytatására, a számadások ellenőrzésére, utak építésére, stb. Nyéky Mihály feladata 1844-ben a tisztújítás időpontjának kitűzése, a megürült hivatalokra történt jelölések engedélyezése, valamint a tiszti jelentések és törvényszéki kiküldetések jegyzékének ellenőrzése, stb. volt. 1847-ben Babarczy Antalt is a tisztújítás lebonyolítására nevezték ki királyi biztosnak. A biztosok kiküldetéseit és egyéb díjait a város viselte. E költségek különösen Babarczy Imre idejében igen jelentékenyek voltak.