Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

A FEUDALIZMUS KORA

fel, amelyek általában a belső tanácsnak tartoztak felelőséggel. SZEGED VÁROS KIRÁLYI BIZTOSI ÜLÉSEINEK IRATAI IV. A. 1001. 1812-1847 A XVII. század első negyedétől kezdve erősödött az államhatalomnak az a törekvése, hogy a magyar középkorban kifejlődött városi önkormányzat hatáskörét korlátozza. A szabad királyi városok fölött az államhatalom csak közvetve gyakorolhatott ellenőrzést (vezető tisztségviselői választásába nem szóltak bele, legfeljebb pénzügyi gazdálkodásukba). A XVII. század első negyedétől a szabad királyi városok tisztújításain a király a kamara útján az államhatalmat is képviseltetni kezdte. Ez a gyakorlat a század folyamán állandósult. A helytartótanács megszervezésével (1723) már egy olyan közjogi fórum is megalakult, amelynek hatósági jogkörébe tartozott a városok ellenőrzése is. Ezzel a szabad királyi városok állami főhatóságává a helytartótanács vált és rajta keresztül érvényesült a magyar király udvari kancellária útján az uralkodó akarata. A helytartótanács kizárólagosan csak az 1783—1790 közötti években ellenőrizte a városokat. II. József halála után az állami felügyelet ismét a magyar kamarán és a helytartótanácson keresztül jutott érvényre; mindkét főhatóság mélyen beleszólt a szabad királyi városok életébe. A városok többé nem nyerték vissza korábban élvezett széleskörű önkormányzatukat és egyre inkább a helytartótanács politikai irányítása alá kerültek. A helytartótanács, a kamarához hasonlóan királyi biztosok kiküldésével gyakorolta ellenőrzését. A királyi biztosok tevékenysége az élet számos területére kiterjedt, így a peres ügyekkel kapcsolatos vizsgálatok lefolytatására és a vizsgálatok alapján az ügy eldöntésére, a hadsereg élelmezésére, de politikai és közigazgatási feladatokat is éppúgy bíztak rájuk, mint a járványok elleni védekezés megszervezését, vagy a több évig tartó folyamszabályozási munkálatok irányítását. Ezenkívül feladatul kaphatták rossz termésű években az éhinség elhárításának megszervezését, parasztmozgalmak felszámolását, esetleg egyes törvényhatóságok területén az uralkodó politikai célkitűzésével szembeszegülő önkormányzatok ellenállásának megtörését, továbbá a tisztújítások lebonyolítását, stb.