Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

A KAPITALIZMUS KORA

1852-ben a tartalékos szolgálatról, 1858-ban pedig az uralkodó jóváhagyta a hadkiegészítési törvényjavaslatot: ennek alapján a huszadik évüket betöltött férfiakat írták össze, az alkalmatlanokat és a hivatalból felmentetteket számbavették, a további felmentéseket egy külön bizottság bírálta el. Az 1868. évi XL. tc. is a huszadik életévet tette meg a hadkötelezettség kezdő évének. Az állag a különböző összeírási jegyzékek, állítási lajstromok mellett az e tárgyban kelt rendeleteket, szabályzatokat, jegyzőkönyveket is tartalmazza. Az iratok magyar és német nyelvűek, átnézéssel kutathatók. A Végrendeletek (j. állag). Az iratok fontos forrásai az 1848. évi XV. tc, és az 1852. évi pátens által eltörölt ősiség után kialakult új örökösödési rendnek. Az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok is foglalkoztak az örökösödési renddel és a végrendelkezési joggal. A szegedi vagyoni viszonyok kutatásához is forrásul szolgálnak az iratok. Az iratok magyar nyelvűek, év szerint rendezettek, mutató segíti a kutatást. A Váltóóvási jegyzökönyvek (k. állag). A váltó oklevél, amellyel kibocsátója kötelezi magát, hogy meghatározott összeget vagy maga, vagy megbízottja kifizet. Amennyiben a kötelezettséget vállaló ezt nem teljesíti, a követelőnek joga van óvást emelni, s az erről kiállított oklevelekről jegyzőkönyvet vettek fel. A magyarországi váltóforgalmat az 1840. évi XV. tc szabályozta, s a hitelélet területén a polgári jogegyenlőséget valósította meg. A Maros folyó átvágására vonatkozó iratok (1. állag). Az 1840-es években megindult folyamszabályozási munkálatok lendülete megtört, a Maros folyó szabályozása sem valósult meg. A szabadságharc leverése után újra napirendre került, új tervek készültek, ezt azonban a város nem támogatta, s 1852-ben a Vedres István által készített tervet fogadták el. Az 1855. évi áradás után elkezdték a munkát, a végleges rendezésre csak az 1879. évi árvíz után került sor. Az iratok között felsőbb hatóságokhoz küldött kérvények, a folyók szabályozására létrejött társulatok iratai, és a folyó vizsgálata alkalmával felvett jegyzőkönyvek találhatók. Az iratok nagyobb része magyar, kisebb hányaduk német nyelvű. Segédlet hiányában átnézéssel kutathatók. A Tisza-szabályozási iratok (m. állag). A szabadságharc alatt a Tisza-szabályozás már elkezdett munkálatai is megszakadtak. 1850-ben Geringer az Országos Tisza-szabályozási Bizottság felügyelete alá rendelte a terület szabályozási munkáit is, s megszűnt a Tiszavölgyi Társulat. Az 1855. évi árvíz után újabb társulatok alakultak a folyamszabályozási munkálatok