Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

A KAPITALIZMUS KORA

Előfordul az is, hogy a jegyzőkönyvben csak törvényszéki szám van feltüntetve. Az iratok, amelyek általában keresetlevelekből, végrehajtói jelentésekből, haszonbéri szerződésekből stb. állnak, iktatószámok szerinti sorrendben vannak elhelyezve. Egyes iratokon jegyzőkönyvi szám is szerepel, de vannak olyanok is, amelyeken semmilyen szám nincs feltüntetve. Az iratok főleg a város bérleti viszonyainak tanulmányozásához szolgálnak forrásul. Segédletek hiányában az iratok és a jegyzőkönyvek is csak átnézéssel kutathatók. Terjedelem: 4 doboz 0.48 fm 1-2. d. Jegyzőkönyvek 1864—1865 3-4. d. Iratok 1863-1867 SZEGED VÁROS KÖZIGAZGATÁSI BIZOTTSÁGÁNAK IRATAI Az 1876. évi VI. tc. rendelte el a Közigazgatási Bizottság felállítását. Feladata az állami hivatalok és az önkormányzati igazgatás működésének összeegyeztetése volt. A törvény 3 féle hatáskört ruházott e testületre: a törvény által elébe utalt ügyekben közvetlen intézkedés; fegyelmi ügyek; közigazgatási ügyek fellebbezési fóruma. A közigazgatási bizottság elnöke a főispán volt, tagjai állami hivatalnokok (királyi ügyész, tanfelügyelő, királyi pénzügy igazgató, a királyi államépítészeti hivatal főnöke); törvényhatósági tisztviselők (polgármester, főjegyző, tiszti ügyész, árvaszéki elnök, főorvos); és 10, a törvényhatósági bizottság tagjai közül választott képviselő. Az 1929. évi XXX. tc. a Közigazgatási Bizottság hatáskörét lényegesen lecsökkentette, de egyes bizottságainak jogkörét érintetlenül hagyta.