Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

A KAPITALIZMUS KORA

SZEGED VÁROS KÖZIGAZGATÁSI BIZOTTSÁGÁNAK IRATAI IV. B. 1425. 1876-1944 A közigazgatási bizottság minden hónap első felében plenáris ülést tartott; ezen az ülésen az egyes közigazgatási hatóságok vezetői jelentést tettek működésükről. Az ülések közötti időben beérkezett, e bizottság hatáskörébe eső, sürgős ügyeket a főispán vagy a polgármester elintézte, és a következő ülésen terjesztette be jelentését. A közigazgatási bizottság által közvetlenül elintézendő ügyek a pénzügyi, közlekedésügyi, önkormányzati, adóügyi, vízjogi, telepítési, kivándorlási, kisajátítási, közoktatásügyi, gyámügyi, közegészségügyi, katonaügyi, mezőgazdasági, erdőügyi, halászati, vadászati, állategészségügyi, iparügyi, anyakönyvi, fegyelmi, rendőri kihágási bíráskodási stb. témakörökből tevődtek össze. Véleményezési hatásköre a kormány és a törvényhatóság testületeinek intézkedéseivel szemben volt. Félévenként nyújtotta be e tárgykörben jelentéseit és javaslatait a kormánynak és a közgyűlésnek. A közigazgatási bizottság határozatai ellen a kormányhoz, a közigazgatási bírósághoz és a törvényhatósági bizottsághoz lehetett fellebbezést benyújtani. A főispán és a közigazgatási ágak vezetői (pl. az államépítészeti hivatal vezetője stb.) jogosultak voltak a közigazgatási bizottság sérelmesnek tartott határozata ellen az illetékes minisztériumnál fellebbezni. A közigazgatási bizottság a kormánynak közvetlenül alá volt rendelve; a törvényhatósági bizottságnak is alá volt rendelve annyiban, hogy a hatáskörébe eső ügyekben alkotott közgyűlési szabályrendeletek rendelkezése kötelező volt a bizottságra nézve, s a közgyűlési határozatokat végre kellett hajtania. A közigazgatási bizottság mind a kormány, mind a közgyűlés határozatai ellen fellebbezhetett. A Közigazgatási Bizottság jegyzőkönyvei (a. állag). A havonta tartott rendes ülésekről jegyzőkönyvet vettek fel; 1902-ig kötetbe kötötték; az üléseken évente újrakezdve folyamatosan iktatták az ügyeket. Az 1903—1931 között felvett jegyzőkönyveket nem kötötték be, hanem az iratok között helyezték el; a rendezés során a jegyzőkönyveket kiemeltük az iratok közül. Az állagba az 1876—1944 közötti jegyzőkönyveket helyeztük. Szintén ebben az állagban találhatók a különböző feladatokra felállított