Barta László - Labádi lajos: Szentes Város Levéltára 1703-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 5. (Szeged, 1995)

Szentes város és levéltára (Barta László és Labádi Lajos)

szükséglet korán kifejlesztette a levéltárról való gondoskodást. A községi levéltárak első darabjait szinte mindenütt a szabadságlevelek alkotják, melyek a település fejlődésével, népességének növekedésével párhuzamosan egészültek ki egyéb jogbiztosító iratokkal (adásvételi szerződések, végrendeletek, telekkönyvek, céhszabályok stb.), valamint a kötelezettségeket tartalmazó nyilvántartásokkal (adókönyvek, számadások stb.) A helyi önkormányzatok kialakulásának eredményeként a polgárok vezetője a bíró és a tanács lett; ezek intézték a városnak és lakóinak minden ügyét, ítélkeztek peres ügyeikben stb. A helyi közigazgatás mindjobban differenciálódott, az írásos ügyintézés szerepe egyre jelentékenyebbé vált. A közhatósággá emelkedő városi tanács tevékenysége kapcsán megjelentek az új típusú nyilvántartások (tanácsülési jegyzőkönyvek, bírósági jegyzőkönyvek, városi számadáskönyvek stb.), melyek a kiváltságlevelek mellett a városi levéltárak féltve őrzött darabjaivá váltak. Szentes város korai levéltáráról keveset tudunk. Az a körülmény, hogy egy 1423-ból származó oklevél templomos faluként, I. Ferdinánd 1564ben kelt adománylevele pedig már oppidumként (mezővárosként) említi a települést, feltételezni engedi szervezett helyi önkormányzat létét, s így az írásbeli ügyintézési gyakorlat kialakulását is. Ezt erősíti, hogy az 1693. évi utolsó felperzselését követően a község belső önkormányzati szervezete igen gyorsan helyreállt. Az elöljáróság már 1694-ben pecsétet készíttetett, feltehetően a megsemmisült régi helyett. A török idők pusztításait a korai levéltár anyaga aligha vészelte át, s ha mégis, akkor az valószínűleg az 1760. évi nagy tűzvész alkalmával — amelynek a régi városháza is áldozatul esett — megsemmisült. A városi levéltár legkorábbi fennmaradt irata egy 1703-ban kelt, II. Rákóczi Ferenc fejedelemtől származó protekcionális oklevél (védlevél), mely hivatva volt a települést mentesíteni az átvonuló kuruc hadak fosztogatásától. A folyamatosnak tekinthető nyilvántartások az 1720. évvel kezdődnek. Ebből az évből maradt fenn az első bírói számadás, míg az első úrbéres szerződés 1721-ből való. A város fejlődése szempontjából nagy jelentőséggel bírt az 1730-ban kelt vásártartási engedély, mely Szentest három országos vásár tartására jogosította. Ez nem maradt fenn, létéről csupán a korabeli nyilvántartási könyvek tanúskodnak. Ugyancsak a jegyzékekből tudjuk, hogy az első végrendeletek 1731-ben kerültek elhelyezésre. Ettől az évtől kezdődnek a városi adószedő iratai is. A levéltár rendkívül értékes részét képezik a tanácsülési jegyzőkönyvek, melyek