Barta László - Labádi lajos: Szentes Város Levéltára 1703-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 5. (Szeged, 1995)

Szentes város és levéltára (Barta László és Labádi Lajos)

1740-től találhatók meg. A hozzájuk tartozó iratok kezdő éve 1762. A XVIII. század végére az iratféleségek megsokasodtak (egyezségek jegyzőkönyvei, becsűjegyzőkönyvek, bírósági jegyzőkönyvek és iratok, a szentesi nemesek iratai stb.), a XIX. század első évtizedeire pedig mennyiségileg is nagymértékben gyarapodtak. A város életében fontos változást hozott a Károlyi grófokkal 1836-ban megkötött örökváltsági szerződés, amely révén Szentes úrbéres jobbágyközségből szabad paraszt-polgár várossá lett. Belső közigazgatása átalakult, az igazgatási ágak szakszempontok alapján elkülönültek. Az ügyek intézését képesítéssel rendelkező választott tisztviselők vették át, kiknek működési körét és feladatait ettől kezdve helyi szabályrendelet határozta meg. Az e korszakban keletkezett iratok közül kiemelt védelmet élveztek az örökváltsággal kapcsolatos iratok, melyek évtizedeken át a város és a birtokos lakosok legfontosabb jogbiztosító okmányainak számítottak. Ugyancsak kiemelt védelemben részesült a város 1840-re elkészült első telekkönyve és térképe, melyeket az új tisztségként belépő földmérő-mérnök készített el. Az 1848-ban elnyert rendezett tanácsú városi jogállás révén a település belső igazgatása tovább tagolódott. A város élére a széles hatáskörrel felruházott polgármester került, aki a népképviseleti alapon választott képviselő-testület és a tanács munkájának koordinálása mellett a szakhivatalokat is felügyelte. A működése során keletkezett iratok tartalmi és mennyiségi szempontból egyaránt a városi levéltár egyik legfontosabb törzsanyagát képezik. A rendezett tanácsú szervezet kiépülése nyomán megkezdte működését a Városi Törvényszék, mely első folyamodású bíróságként intézte a lakosok peres ügyeit. A város életében jelentős momentum az önálló követküldési jog elnyerése, amelynek birtokában 1848tól saját képviselőt küldhetett az országgyűlésbe. A választásokat lebonyolító Központi Választmány iratai (uralkodói meghívók, választói névjegyzékek, jegyzőkönyvek) a városi levéltár becses darabjai. Az abszolutizmus éveiben felfüggesztett képviselő-testületet a császári hatóságok által kinevezett testületek váltották fel (Községi Választmány, Gazdasági Bizottmány), a szakhivatalok azonban folytatták működésüket, biztosítva a zavartalan ügyintézést, valamint a levéltári anyag folyamatos gyarapodását. A községek rendezéséről szóló 1871: XVIII. tc. és az ennek alapján készített \ szervezési és működési szabályrendeletek évtizedekre meghatározták a város belső igazgatásának rendjét. Részletesen előírták a felállítandó testületek és hivatalok körét, ezek hierarchiáját, a tisztviselők