Barta László - Labádi lajos: Szentes Város Levéltára 1703-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 5. (Szeged, 1995)

POLGÁRI KOR

tárnoki állást. Erre majd csak 1927-ben került sor, amikor dr. Jobban Ferenc Józsefet választották meg levéltárnokká, aki 1941-ig viselte tisztségét. Utóda Hargittai Andor lett, aki rövid megszakítással 1950 augusztusáig töltötte be az állást. 1950 júliusában megjelent a levéltárakról szóló XXIX. sz. törvényerejű rendelet, amely intézkedett a megyei, városi és községi levéltárak megszűnéséről és állami kezelésbe vételéről. A mielőbbi végrehajtás érdekében a Levéltárak Országos Központja (LOK) felkérésére a Csongrád Megyei Tanács V. B. 1950. augusztus 16-án kelt határozatában utasította dr. Páhi Ferenc megyei levéltárvezetőt, hogy vizsgálja meg Szentes, Csongrád és Hódmezővásárhely városok levéltárát, s észrevételeiről tegyen jelentést. Ezzel egyidőben a szentesi levéltár addigi kezelőjét — Hargittai Andort — rendelkezési állományba helyezték. A vizsgálat végeztével dr. Páhi felhívta az illetékesek figyelmét, hogy a vonatkozó rendeletek értelmében az iratanyag átmeneti elhelyezéséről, őrzéséről, kezeléséről, rendezéséről a városi tanács végrehajtó bizottsága köteles gondoskodni. Ennek nyomán a levéltár kezelésével Kovács Erzsébetet, a tanácsi segédhivatal vezetőjét bízták meg, egyben intézkedés történt a levéltár alagsori helyiségeinek bővítéséről. Az átmeneti állapot alig három hónapig tartott, ugyanis a LOK 1950. november 17-én kelt rendeletével dr. Páhi Ferencet bízta meg a városi levéltári teendők ellátásával. A levéltári anyag hivatalos átadása november 21-én megtörtént. Ezzel a Szentes városi levéltár önállósága megszűnt, a Csongrád Megyei Közlevéltár szerves részévé vált, amely előbb Szentesi Állami Levéltár, majd Csongrád Megyei 2. számú Levéltár, utóbb a Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Fióklevéltára elnevezéssel működött, illetve működik napjainkban is. A levéltárnoki hivatal önálló adminisztrációja 1872-ben vette kezdetét. Iratait évenként újrakezdődő sorszámozással iktatta. Saját iratképzése 1924től megszűnt. Az iktatókönyvek 1912-től, a mutatókönyvek 1903-tól hiányoznak, de a korábbi évek segédkönyvei is igen hiányosan maradtak fenn. A fond részét képezik a levéltárnoki munkához kapcsolódó nyilvántartások (levéltári leltárak, iratkiadási jegyzőkönyvek, levelezőkönyv), valamint a levéltárnok őrizetére bízott fontosabb szerződések, szabályrendeletek, illetve különböző bizottsági jegyzőkönyvek és iratok. Ezek a levéltárnoki fondon belül külön sorozatokat képeznek, szoros időrendben vannak elhelyezve.