Barta László - Labádi lajos: Szentes Város Levéltára 1703-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 5. (Szeged, 1995)

POLGÁRI KOR

10 doboz, 28 kötet 1.60 fm 1 -6. d. Iratok 1872­•1923 7­-24. k. Iktatók 1881— •1914 25­-30. k. Mutatók 1881— 1901 31. k. Levéltári leltárak 1884­1861 •1902 32­-33. d. Szerződések, kauciós okmányok 1862­-1917 34­-35. k. Térítvényi (iratkiadási) jegyzőkönyvek 1862­•1906 36. d. Szabályrendeletek 1886­-1914 37. d. Bizottsági jegyző­könyvek és iratok 1880­•1920 38. k. Levéltárnoki levelezőkönyv 1881 SZENTES VÁROS VASÚTÜGYI BIZOTTSÁGÁNAK IRATAI (V. B 197.) 1884—1896 (1902) A vasútépítés gondolata Szentesen először 1847-ben merült fel, s az 1860—1870-es évektől folyamatosan napirenden maradt. 1880. február ele­jén több városi képviselő ismételten indítványozta egy Szentes városát közvetlenül érintő másodrendű vasútvonal kiépítését. A városi közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadta, és Balogh János polgármester elnöklete alatt egy 14 fős bizottságot nevezett ki a munkálatok előkészítésére és beindítására. A bizottság teljhatalmú felhatalmazást kapott a tervezett vasút irányának meghatározására, a kisajátítási eljárások előkészítésére, a szük­séges hitelek beszerzésére, valamint a vasútépítési vállalkozókkal történő tárgyalásokra. Számos elképzelés után a Kunszentmárton—Szentes közötti vonal kiépítése reális lehetőséggé vált. 1884-ben megérkezett az engedé­lyezési okmány; ettől kezdve a vasútügyi bizottság — amelynek elnöke ekkor már Sarkadi Nagy Mihály polgármester volt — működése a vasútépítés során felmerült ügyek intézésére irányult. A megszaporodott teendőkkel függ össze, hogy szükségessé vált a bizottság tevékenysége során keletkezett iratok elkülönített nyilvántartása. A kunszent-

Next

/
Oldalképek
Tartalom