Barta László - Labádi lajos: Szentes Város Levéltára 1703-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 5. (Szeged, 1995)

POLGÁRI KOR

— a polgármester elnököl a képviselő-testület, a tanács és az árvaszék ülésein, helyettese a legidősebb tanácsnok; — átveszi a városhoz intézett felsőbb hatósági rendeleteket, leveleket, jelentéseket és folyamodványokat, és az egyes ügy darabokat — az iktatóhivatal útján — átteszi az illetékes osztályokhoz, illetve előadókhoz; — az állami és törvényhatósági közigazgatást tárgyaló rendeletek végrehajtásáról felelősség mellett intézkedik, e tekintetben utasításait az alispántól kapja; — aláírja a város nevében kiállított okmányokat, leveleket, felterjesztéseket; — őre a városi pecsétnyomóknak; — megszervezi a tanácsnokok és az irodai segédszemélyzet munkáját; — az elnökileg elintézett ügyekről jelentést tesz a közgyűlésnek; — a városi pénztárakat legalább 1/4 évenként váratlanul megvizsgáltatja; — általában gondoskodik arról, hogy a köz- és beligazgatás gyorsan és pontosan haladjon. A polgármestert a városi képviselő-testület választotta. Megbízatása kezdetben 6 évre, 1929-től 10 évre szólt. Jogkörét és feladatkörét az időközben született községitörvény-módosítások (1876: V. tc; 1886: XXII. tc.) nem érintették lényegesen. Említést érdelmő változást majd csak a közigazgatás rendezéséről szóló 1929: XXX. tc. hozott, amely kimondta: „Azokban az ügyekben, amelyek eddig törvény vagy szabályrendelet értelmében a városi tanács intézkedő (határozó) hatáskörébe tartoztak, jövőre a polgármester egyéni hatóságként intézkedik és határoz. " A városi tanács — mint kollektív döntéshozó testület — megszüntetése következtében a polgármester jogköre s ezzel együtt személyi felelőssége jelentősen megnőtt. A második világháború idején a polgári közigazgatást a hadviselés érdekeinek vetették alá. A városi önkormányzatok fokozatos bevonása a háború szolgálatába további centralizációval járt. Ehhez a jogi alapot a honvédelemről szóló 1939: II. tc. biztosította. A tisztviselők állami igénybevétele gyakorta katonai szolgálattal párosult, nehéz helyzet elé állítva az önkormányzatokat. A háborús közigazgatás zavartalan menetének biztosítása rendkívüli módon megnövelte a pogármester teendőit. Hagyományos feladatköre új típusú ügyfajtákkal egészült ki: mozgósítási, beszolgáltatása közellátási, hadisegély- és zsidóügyek stb. A 2. Ukrán Front csapatai 1944. október elején a Tiszántúlra értek. Felsőbb rendeletre a polgári hatóságok a harcoló csapatok elvonulásáig kötelesek voltak a helyükben maradni. A polgármester (dr. Kanász Nagy Sándor)