Barta László - Labádi lajos: Szentes Város Levéltára 1703-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 5. (Szeged, 1995)

POLGÁRI KOR

intézkedett a bizalmas iratok, népmozgalmi és adónyilvántartások, városi pénzek, valamint a tisztviselők személyi anyagának elszállításáról. A középtiszai hadműveleti terület kormánybiztosa október 6-án elrendelte a város önkéntes kiürítését, másnap pedig engedélyezte a tisztikar távozását is. Ezzel a városi közigazgatás átmenetileg megszűnt. A polgármester és hivatala működése során keletkezett iratokat hét állagra tagoltuk. al Elnöki iratok. Az 1872-ben életbe léptetett szervezési szabályrendelet előírta, hogy a polgármester a hatósága alá utalt ügyeket „köteles a nyilványos iktatókönywel egyenlő, külön iktatókönyvbe vezetni". Ennek ellenére kezdetben csak egy központi iktatókönyv létezett, amely egyaránt tartalmazta a tanácsi és a polgármesteri ügyintézést igénylő ügyeket. Ezek az iktatókönyvek és a hozzájuk tartozó iratok a városi tanács fondjában találhatók (V. B 173.) Az önálló polgármesteri iktatás majd csak 1875-ben vette kezdetét, ezért ez a fond és az állag iratainak kezdő évköre, nem pedig 1872. Az iratokat 1894-ig évenként újrakezdődő sorszámos iktatással tartották nyilván. 1894-től áttértek az alapszámos iktatásra, az iktató- és mutatókönyv mellé segédkönyvként belépett a sortárkönyv. Az iratok kutatását nehezíti, hogy az 1899—1902 közötti mutatókönyvek és sortárkönyvek hiányoznak. bl Bizalmas iratok. 1902-től kezdődik a bizalmasnak minősülő tárgyak elkülönített iktatása. Évente csupán néhány tucat ilyen ügy akadt. Nyilvántartásuk évenként újrakezdődő sorszámos iktatással történt. Az iratok és segédkönyvek hiányosan maradtak fenn. Az iratok közül teljes évkorok hiányoznak, iktatókönyvek pedig csak az 1914—1935 közötti évekből találhatók. cl Közigazgatási iratok. 1899-ben megszűnt a közgyűlési iratok, 1900ban pedig a tanácsi iratok elkülönített iktatása. Egy közös központi iktatóirodát hoztak létre, amely a polgármesteri hivatal mellett működött. Kezdettől fogva alapszámos iratkezelési rendszert alkalmaztak. Az iktató- és mutatókönyvek hiánytalanul megvannak, a sortárkönyvek azonban csak 1904-től maradtak fenn. Megjegyzendő, hogy a sortárkönyvek eléggé megbízhatatlanok. Forrásértékénél és terjedelménél fogva ez az állag képezi a fond törzsanyagát. dl Rendészeti iratok. Az állag igen hiányosan fennmaradt rendészeti jellegű nyilvántartó könyveket tartalmaz. Az anyag egy része ügyviteli értékkel is bír (munkaviszony-igazolás). A nyilvántartások némelyike