Kruzslicz István Gábor - Makó Imre: Hódmezővásárhely Város Levéltára 1691-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 4. (Szeged, 1994)

Feudális kor

téseit tartalmazzák. A vármegyétől, a magasabb kormányzati szervektől érkezett közleményeket, a tanácson keresztül ismertették a lakosokkal. A legtöbb hirdetés a tanácstól, a földesúrtól származó aktuális tudnivalókat, felhívásokat tartalmazta. A mindennapi élet sokszínűsége, életmód, társadalmi szokások tükröződnek a jegyzőkönyvekben. Az adásvételi szerződések jegyzőkönyvei

ben (e. állag) főleg az ingatlanok: ház, föld, szőlő eladásait rögzítették. Nemcsak úrbéres jobbágyföldek, de az uradalomtól bérelt földek is adásvétel tárgyait képezhették. Minden eladásnál hangsúlyozzák, hogy az úri jogok sérelme nélkül történt az adásvétel. A szerződések tartalmazzák az ingatlan fekvését, a szomszédok neveit, a földesúri jóváhagyást, az ingatlan árát és a kifizetés módjára is utalnak. Az egyes szerződéseket sorszámozták, a kötetek végén névmutatók találhatók. Az atyafiságos egyezségek jegyzőkönyve (f. állag) 1820-tól tartalmazza a jobbágy örökösök közt szokásban lévő osztályos egyezségeket, melyekbe az örökölt vagyonrészek fölötti megegyezéseket jegyezték be. A legtöbb egyezség olyan megállapodásokat tartalmaz, mely szerint valamelyik örökös bizonyos pénzösszeggel történő kielégítés után saját örökrészéről a többiek javára lemond. 1820 előtt ezeket az egyezségeket is a tanácsi jegyzőkönyvbe vezették, 1823 után szintén ott találjuk az atyafiságos egyezségeket, 1842től azonban már következetesen külön jegyzőkönyvekbe írták. A jegyzőkönyvek végén lévő névmutatók az oldalszámokra utalnak. A végrendeletek (g. állag). 1730-tól kezdődően tartalmazza egyrészt a levélformában lepecsételt, másrészt a külön kötetekbe egymásután folyamatosan bejegyzett végrendeleteket. A végrendelkező tanúk előtt szabadon nyilvánította ki végakaratát. Hódmezővásárhelyen általában két esküdt és a jegyző jelenlétében tett és lejegyzett, majd lepecsételt végrendeletet az örökhagyó halála után lehetett csak felbontani. E testamentum-leveleket a levéltárban helyezték el és beérkezésük sorrendjében sorszámozták. 1767-ben szükségesnek látták a végrendeletek hiteles másolatait 1730-tól kezdődően jegyzőkönyvbe is bevezetni. A jegyzőkönyvet testamentumkönyvnek nevezték. Használható névmutató csak az első kötethez készült. A becsüiegvzőkönvvek (h. állag) ingóságok és ingatlan vagyon értékbecsléseit tartalmazzák. A felméréseket, becsüket a tanács kiküldöttei végezték. Vagyoni helyzet felmérésével, bizonyítási eljárással, örökléssel, eladással stb. kapcsolatos becsük városi, szállási épületekről, házi esz-