Kruzslicz István Gábor - Makó Imre: Hódmezővásárhely Város Levéltára 1691-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 4. (Szeged, 1994)

Feudális kor

közökről, gazdasági felszerelésekről, szerszámokról, állatállományról adnak részletes adatokat, melyek úgy a néprajz-, mint a történettudomány számára felbecsülhetetlen értéket jelentenek. A jegyzőkönyvek végén névmutatók találhatók. A piaci árak jegyzőkönyve (i. állag) tartalmazza a piaci napokon feljegyzett terményárakat. Különösen gazdaságtörténészeknek nyújt értékelhető adatokat. A legelöelkülönözési iratok (j. állag) a közel egy évtizedig húzódó legelőéi különözési egyezség és per, valamint a puszták benépesítésének töredékes iratanyagát tartalmazza. Az 1836. évi törvények lehetőséget adtak a korábbi legelők felosztására. Az egyezkedési kísérletek sikertelensége után perre került sor a város és az uradalom között. A megyei törvényszék előtt a per végül egyezséggel ért véget 1847-ben. Az addig közösen használt legelőt felosztották. Az iratok között korábbi összeírások, földhasználattal kapcsolatos iratok, így Dancs István jegyző által a legelöelkülönözési perhez összegyűjtött iratmásolatok is találhatók, melyekhez darabszám szerinti nyilvántartás is készült. Itt találhatók a házas zsellérek 1848. évi összeírása és az 1838-ban földhözjutottak névsora is. Az örökváltsági iratok (k. állag) a földesúr és a város között 1827-ben megkezdett egyezkedésekkel és a forradalomig újra és újra felbukkanó tárgyalási kísérletekkel kapcsolatos iratanyagot tartalmazzák. Az eredetileg tanácsi számmal ellátott iratokat kiemelték és külön kezelték. Az állag tartalmazza még a külső legelő járandóság kiosztásához szükséges volt úrbéres telkek és zsellérek összeírását. A városi fuvarok és előfogatok lajstromai (1. állag). A jobbágyok úgy az állam, mint a földesúr szükségleteire hosszúfuvarokat teljesítettek. A katonai fuvarozást forspontnak nevezték és beszámították a hadiadóba. Az itt szereplő lajtsromok a földesúr számára teljesített fuvarokat tartalmazzák. Az 1737—1739 között vezetett jegyzék latin nyelvű, míg az 1761-ben a földesúr részére teljesített fuvarokat részletező lajstromot magyar nyelven írták. A városi vegyes számadások iratai (m. állag) tartalmazzák egyrészt az adózással, másrészt a város gazdasági ügyeivel kapcsolatos számadásokat. A porta szerinti adózásról készített számadásokat (deductio) valószínű, a főbíró összesítette és ennek alapján fizették be a megyei pénztárba (1734—1741). Itt találhatók azok a nyugták (quietancia) is a megyei per-