Kruzslicz István Gábor - Makó Imre: Hódmezővásárhely Város Levéltára 1691-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 4. (Szeged, 1994)

A VÉGREHAJTÓ SZERVEK IRATAI

tárgyában. Működésére nézve az árvaszék önálló volt, közvetlenül érintkezett a közigazgatási hatóságokkal és a bíróságokkal, ugyanakkor a városi törvényhatóság felügyelete alatt állt. Hatáskörébe tartozott a gyámoltak és gondnokoltak személyére, javaira tekintettel gyám kinevezése és gondnok rendelése; osztályegyezségek, szerződések, jogügyletek jóváhagyása; felügyelet az árvák és gondnokoltak személyére, neveltetésére; kiutalás az árvák szükségleteire; a nagykorúvá váltak vagy gondnokság alól felmentettek gyám útján kezelt vagyonának kiadása, ill. átadása; intézkedés a vagyontalan elhagyott és lelencárvák elhelyezéséről; az árvaszéki kölcsönök megszavazása. Jog- és hatáskörét nyilvános ülésein és törvényes közegei által gyakorolta. Az ülések az elnökön kívül még két szavazattal bíró tag jelenlétében voltak határozatképesek. Az árvaszék ekkor egy elnökből, két ülnökből és két megválasztott városi képviselőből állt, továbbá egy jegyzőből, aki egyszersmind előadó volt. Segédszemélyzete egy iktató, kiadó, irattárnok volt egy személyben. Kiegészítő tagjai, ill. szakközegei a közgyám, a tiszti ügyész, a számvevő, az árvapénztárnok és az árvapénztári ellenőr. A közgyám mellett egy díjnokot, egy kézbesítőt és egy szolgát alkalmaztak. A közgyám, a tiszti ügyész és a számvevő az árvaszéki üléseken — amennyiben hivatalos teendőik engedték — részt venni tartoztak, szavazati joguk azonban nem volt. A gyámi és gondnoksági ügyek átfogó rendezését az 1877. évi XX. tc. valósította meg. Ez szabályozta mind az anyagi gyámsági jogot, mind a gyámokra és gondnokokra felügyelő hatóságok szervezetét és eljárását. Eszerint minden árvaszék egy elnökből, két ülnökből és a jegyzőből állt. Törvényhatósági jogú városok esetében az elnököt a közgyűlés választotta. A városi ügyész hivatalból tagja volt az árvaszéknek, de nem volt szavazati joga. A képviselőtestület saját tagjaiból annyi képviselőt választhatott, ahány árvaszéki ülnök volt; ezek szavazati joggal részt vehettek az árvaszék ülésein. Érvényes határozatot az árvaszék testületileg hozhatott, ahol az elnökön kívül két rendes ülnök, vagy egy rendes ülnök és a szavazati joggal bíró jegyző foglalt helyet. Az árvaszék az illetékessége alá tartozó ügyekben önállóan működött, viszont más hatóságokkal közvetlenül nem érintkezhetett. Az árvaszék ügyintézésében változást hozott az 1923- évi XXXV. tc. és az annak nyomán megjelent 1923. évi 7740. M. E. sz. rendelet. E rendelkezések megszüntették az ügyintézés testületi jellegét, minden kérdésben az előadó saját felelősséggel határozott.