Barta László - Labádi Lajos - Takács Edit: Csongrád Megye Levéltára 1723-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 2. (Szentes, 1986)

CSONGRÁD VÁRMEGYE TÖRVÉNYKEZÉSI HATÓSÁGAINAK IRATAI

gatási szintig lemenőén el kell választani egymástól. A gyakorlati kivitelezés szabályozására bocsátották ki 1849. november 10-én a Magyarországban ideiglenesen behozandó bírósági szervezetet és perrendtartóst tartalmazó rendeletet, amely intézkedett az ideiglenes bíróságok felállításáról, A bírósógi szervezet legmagasabb fokán a bécsi legfőbb törvényszék állott, Magyarországon belül a legmagasabb bírósóg az öt kerületnek megfelelő öt fötörvényszék (Districtual Obergericht, később Oberlandsgericht) volt. Ezek alatt álltak a nagyjából megyénként szervezett megye- törvényszékek (Comitatsgericht), A legalacsonyabb fokon a járásbíróságok (Beíiiíksgericht) voltak. Az ideiglenes bírósógi szervezet kiépítésével foglalkozó rendelet alapján I, és II, osztályú járásbíróságokat állítottak fel. A járásbíróságok többsége a II, osztályba tartozott, s csak némely polgári ügyekben és kisebb jelentőségű bűnügyekben ítélkezhetett. Több II, osztályú járásbíróság fölé I. osztályú társasbiróságokat (Bezirks-Collegial-Gericht) szerveztek, melyek törvényszéki eljárást nem követelő, de a többi járásbíróság hatáskörét meghaladó büntetőügyekben is ítélkezhettek, Csongrád megye katonai megszállása után (1849, augusztus eleje) Gyulai Gaál Eduárd, a szegedi polgári kerület főbiztosa a politikai közigazgatás megszervezése után hozzálátott az igazságszolgáltatás ideiglenes szervezetének kiépítéséhez. November l-jén utasította Temesváry István királyi biztost, hogy Csongrád megye területén alakítson három törvényszéket, polgári, fenyítő és csődügyekre szakosodva. Kellő számú megbízható jogtudó személy híján azonban Gyulai november 30-án már csak két törvényszék - polgári, ill, fenyítő- felállítását írta elő, úgy, hogy a polgári törvényszék árvaügyekkel, a fenyítő törvényszék pedig csődügyekkel is foglalkozzék, A két törvényszék 1850 januárjában kezdte meg működését. Gyulai Gaál a megyét négy járásra osztotta - szegedi, csongrádi, hódmezővásárhelyi és szentesi -, és intézkedett a külön közigazgatási, ill.