Barta László - Labádi Lajos - Takács Edit: Csongrád Megye Levéltára 1723-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 2. (Szentes, 1986)

CSONGRÁD VÁRMEGYE TÖRVÉNYKEZÉSI HATÓSÁGAINAK IRATAI

törvénykezési szolqabirósáqok felállításáról, A törvénykezési szolgabírói intézmény átmenetet képezett a járásbíróságok felé, A törvénykezési szolgabírák 1850 februárjától szeptemberéig, a járásbíróságok felállításáig működtek. Ugyancsak 1850 szeptemberében fejezték be működésüket az ideiglenes megyei törvényszékek is. Az 1850 szeptemberi átszervezések összefüggésben voltak a debreceni törvénykezési kerületben - ahová Csongrád megye is tartozott - történt változásokkal. Szerdahelyi Pál igazságügy-miniszteri biztos javaslatára 1850 nyarán a kormány felállította az egyesített Csongrád—Caanád Megyei Törvényszéket, ez 1850, szeptember 12-én kezdte meg működését, A Szeged székhellyel felállított törvényszékhez tartozó területen hét járásbíróságot alakítottak ki, ezek közül a szegedi, a szegvári és a makói I, osztályú, a csöng rádi, szentesi, a hódmezővásárhelyi és a nagylaki pedig II, osztályú lett, A szegedi I, osztályú járásbírósághoz a csongrádi, a szegvárihoz a szentesi és a vásárhelyi, a makóihoz a nagylaki tartozott. Ezzel egyidőben az egyesített megyei törvényszéket a debreceni kerületből áttették a pesti főtörvényszéki kerületbe, 1850, december közepén a törvénykezés szempontjából az egész Csanád megyét Békés megyéhez csatolták. Ettől kezdve a Csongrád Megyei Törvényszékhez öt járásbíróság tartozott: a szegedi, a szegvári, a szentesi, a hódmezővósárhelyi és a csongrádi, A törvényszék elnöke Dobosy Lajos maradt, 1854-ben - az 1853, január 19-én közzétett definitív rendszabályok szerint - újabb átszervezésre került sor. Alsó szinten felszámolták a közigazgatás és az igazságszolgáltatás szétválasztását, megszüntették az önállóan működő közigazgatósi szolgabíróságokat és járásbíróságokat, helyükbe állították a mindkét feladatkört ellátó vegyes szolgabírósógokat (Gemischtes Stuhlrichteramt), Csongrád megyében három vegyes szolgabíróságot szerveztek: a szentesit, a hódmezővásárhelyit és a csongrádit, A szegvári