Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)

I. KÖZÉPKORI JOGKÖNYVEK, RENDISÉG ÉS ETNIKAI AUTONÓMIÁK

1364. június 10-én Brassó város polgárai Buda mintájára vásártartási jogot kaptak I. Lajos királytól.37 38

1364. október 18-án I. Lajos király megparancsolta, hogy Buda város küldje meg Brassónak a vásártartásról szóló privilégiumlevelei másolatát.39

1374. május 1-jén Eperjes város posztó és más iparcikkek kereskedelmével kapcsolatosan nyert Buda mintájára kiváltságot.40

1376. március 7-én Bártfa város Buda és Kassa kereskedelmi jogaihoz hasonló kiváltságokat kapott.41

1393. november 25-én Kassa város részére Zsigmond király átírta I. Lajos király 1364. évi, a budaiéhoz hasonló vámkiváltságokról szóló oklevelét.42

1405. április 2-án Zsigmond király Debrecen városának a budai polgárokat megillető jogokat és szabadságokat adta bizonyos eltérésekkel. Ugyanezen év június 2-án Szent György és Nagyboldogasszony napi vásár tartását engedélyezte a városnak.43

1407. április 26-án Zsigmond király Pásztó lakóinak Buda város kiváltságait adta, és megtiltotta világi vagy egyházi bíróság elé állításukat. Az oklevelet II. Ulászló király 1494. július 2-án átírta.44

1412. február 19-én Zsigmond király Trencsén városának Buda, Székesfehérvár és az összes város jogait adományozta.45

1417. szeptember 27-én Zsigmond király Haraszti János és László Pest megyében lévő Szentlászló nevű birtokán Buda város vásárainak módjára tartandó vásárt engedélyezett.46

1453. február 7-én V. László király Kassa város címerét bővítette, és budai szokás szerint a vörös pecsét használatát engedélyezte.47

1453. május 30-án a kassaiaktól csak annyi vám szedését engedélyezte V. László király, amennyit a budaiak fizetnek.48

1456. április 12-én V. László király az Eperjes és Bártfa között a vászonfehérítés ügyében folyó perben kijelentette, hogy Eperjes Buda város jogával él.49

37 Iványi 1924. 14. p. 29. jegyz.

38 Uo. 13. p. 29. jegyz.

39 Franz Zimmermann-Carl Werner-Georg Möller-Gustav Gündisch: Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen I-VI. Hermannnstadt-Köln-Wien-Bukarest, 1892-1981. II. köt. 212., 219. p.

40 F. IX. 4.575. p., IX. 6. 178. p.

41 Iványi Béla: Bártfa szabad királyi város levéltára 1319-1526. I. 1319-1501. Budapest, 1910. 6-7. p. 27. sz. 31. sz.

42 Zsigmondkori oklevéltár (a továbbiakban: ZsO.) I. (1387-1399). Összeállította: Mályusz Elemér. Budapest, 1951. 3220. sz.

43 ZsO. II. 1. (1400-1406), II. 2. (1407-1410). Összeállította: Mályusz Elemér. Budapest, 1956- 1958. 3767. sz. 3791. sz.

44 ZsO. II. 2. 5450. sz.

45 ZsO. III. (1411-1412). Mályusz Elemér kéziratát kiegészítette és szerkesztette: Borsa Iván. Budapest, 1993. 1170. sz.

46 ZsO. IV. (1413-1414). Mályusz Elemér kéziratát kiegészítette és szerkesztette: Borsa Iván. Budapest, 1994. 961. sz.

47 Iványi 1924. 14. p. 29. jegyz.

48 Uo.

49 Iványi 1910. 138. p. 869. sz.

61