Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)

I. KÖZÉPKORI JOGKÖNYVEK, RENDISÉG ÉS ETNIKAI AUTONÓMIÁK

95., amely szerint a karmaöntők az edények készítésekor háromnegyed rész cint, negyed rész ólmot használhattak, és a jegyüket ugyancsak bele kellett ütniük minden egyes termékükbe. Négyhetente a tanácsbeliek egyike ellenőrizte munkájukat. A két szabály egybecseng a Budai jogkönyv 99. számú artikulusával, és a II. Albrecht, valamint III. Lipót hercegek által 1366-ban, a bécsi ötvösöknek adott kiváltságlevél idevonatkozó pontjával.111

A malom ugyancsak jelentős szerepet töltött be a korabeli emberek életében, ott mindenki megfordult, aki a kenyeréhez szükséges lisztet kívánta beszerezni. A molnár jó középkori szokás szerint csak szakmájával foglalkozhatott, pénzkölcsönzéssel nem. Viszont mindenkinek jogában állt ott őröltetni, ahol kedve tartotta. Az artikulus azon mondata, amely a malomhoz kötődőnek lehetővé teszi a kölcsönzést, minden bizonnyal a hitelbeni őrletésre utal.112 A Szepesség jogának iparra és kereskedelemre vonatkozó szabályai sajnos épp csak bepillantást engednek a korabeli gazdasági élet viszonyaiba, ám összhangban állnak a más jogterületekre vonatkozó korabeli rendelkezésekkel.

Összegzés

A középkorban Magyarországra a németség jelentős része a 13. és a 14. században érkezett. Az egyik útvonal Boroszlón és Krakkón át vezetett a Magyar Királyság — ma Szlovákia — északi részébe. A királyok számára a jövevények munkaerőt és adóalanyokat jelentettek, akiket érdemes volt kedvezményekben részesíteni. A városok és bányavárosok mellett a Szepesség volt az, ahol letelepedtek, és kiváltságaik birtokában életüket a saját jogszokásaik szerint élhették. Jogéletük normáinak írásba foglalása a Zipser Willkür, a Szepesség joga. Kéziratainak artikulusai bepillantást engednek az egykor itt élt nép életviszonyai közé. A Willkür olyan partikuláris jogkönyv, amelyet még a 18. században is másoltak, szabályai pedig hatályban voltak.

A tudományos kutatás számára eddig is ismert volt, hogy a zsolnai és a bányavárosok jogkönyveihez hasonlóan a Zipser Willkürben a Szász tükör hatása fedezhető fel. Demkó Kálmán és Heiner Lück számos artikulusról mutatta ki az egyezéseket. Rendszeres áttekintésünk után 37 olyan szabályt találtunk,113 amelyekben részben vagy

111 ZW 79. sz., 95. sz.; Budai jogkönyv 98. sz. és 1. j.

112 ZW74. sz.

113 Tulajdon-, család és öröklési jog: ZW 2. Ldr. I. 31. 1-2. sz. ZW 4. Ldr. I. 7. sz. ZW 6. Ldr. I. 23. 1. sz. ZW 7. Ldr. I. 23. 2. sz. ZW 8. Ldr. 1. 3. 3. sz. ZW 9. Ldr. I. 3. 3. sz. ZW 11. Ldr. I. 13. sz. ZW 13. Ldr. I. 33. sz. ZW 17. Ldr. 3. 2. sz. ZW 64. Ldr. I. 23. 2. sz., I. 42. 2-1. sz. ZW 65. Ldr. I. 33. sz. ZW 66. Ldr. I. 30. sz.

Kötelmi jog: ZW 19. Ldr. I. 6. 3. sz., II. 5. 2. sz. ZW 20. Ldr. I. 70. 2. sz. ZW 23. Ldr. III. 33. 3-4. sz. ZW 24. Ldr. I. 53. 3. sz., I. 70. 2. sz. ZW 25. Ldr. I. 5. sz. ZW 26. Ldr. II. 41. 2. sz. ZW 28. Ldr. III. 39. sz. ZW 53. Lnr. 3., 21. 1. 76. sz.

Eljárásjog: ZW 3. Ldr. I. 45-46. sz., II. 63. sz. ZW 38. Ldr. I. 45-46. sz., I. 60., II. 63. sz. ZW 39. Ldr. II. 63. sz. ZW 41. Ldr. II. 37. 3. sz. ZW 54. Ldr. I. 63. 3-4. sz. ZW 55. Lnr. 67. 1. sz. ZW 89. Ldr. I. 53. sz.

Büntetőjog: ZW 14. Ldr. II. 64. sz. ZW 29. Ldr. III. 6. 1. sz. ZW 30. Ldr. II. 69. sz. ZW 31. Ldr. III. 78. 7. sz. ZW 33. Ldr. III. 35. 2. sz. ZW 34. Ldr. II. 13. 1. sz. ZW 35. Ldr. II. 66. 1. sz., 72. 2. sz. ZW 49. Ldr. II. 13. 4. sz. ZW 51. Ldr. III. 6. 1. sz. ZW 73. Ldr. II. 40., II. 62. sz.

36