Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)

I. KÖZÉPKORI JOGKÖNYVEK, RENDISÉG ÉS ETNIKAI AUTONÓMIÁK

egészben kimutatható Eike von Repgow műve valamelyik artikulusának a hatása, élesebb szemmel talán újabbakat is találhat benne a későbbi kutatás. A további artikulusok részben a korabeli Magyar Királyság közjogi viszonyaihoz kapcsolódnak, részben az ipar és kereskedelem életének kereteit határozzák meg, ezáltal a városi jogkönyvekkel állnak összefüggésben, részben a helyi jogfejlődés eredményeit rögzítik. Az utóbbira példaként említhetjük a Szász tükörhöz képest az öröklési jogban bekövetkezett változásokat, továbbá a nők fellépésének a lehetőségét a bíróságon. További kutatási feladat annak megállapítása, vajon a Szász tükörnek vagy a hatása alatt készült jogkönyveknek melyik példánya, variánsa adta a követendő példát a Willkür szerzőjének, aki a szász provincia grófja bíróságának a jegyzője lehetett.

A Zipser Willkür jelentőségét különösképpen növeli, hogy az egykori magyarországi kiváltságolt területek autonómiáihoz hasonlóan — igaz, a Szepesség esetében megszakítással — a benne írásba foglalt jog a változó idők által bekövetkezett módosításokkal egészen a 19. század utolsó harmadáig — az autonóm területek végleges megszűnéséig (1876) —, a polgári állam kialakulásáig élt. Egyúttal az összehasonlító jogi elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy egy-egy régió egyes területeinek lakosságát, a lakosság szellemiségét a középkorban nemcsak az azonos vallás gyakorlása és az ennek talaján kisarjadó művészetek kötötték össze, és formálták karakterét, hanem a jogi normák is, amelyek a lakosság életkeretét határozták meg.

(2005)

37