Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)

I. KÖZÉPKORI JOGKÖNYVEK, RENDISÉG ÉS ETNIKAI AUTONÓMIÁK

A világkrónikáknak vagy egyetemes krónikáknak három típusa alakult ki. A legfontosabbak közülük is a kronológia, az idősor (series temporum) mint vezérfonal alapján elrendezett művek, példát Eusebius, Hieronymus, és Beda adott rájuk. Évenként, évtizedenként vagy uralmi időszakonként, illetőleg generációkként haladtak előre a szerzők történetük papírra vetésében, a későbbi másolók pedig tovább folytathatták a munkát, saját művet alkothattak. Az írásműveik stílusjegyei közé tartoztak a tömörség, az egyszerű mondatokban fogalmazás, tudósításaikat nem az ok-okozati összefüggések keresése, hanem a mellérendelés jellemezte. A második típust az elérhető világtörténeti események legteljesebb, részletező leírása jellemzi, az esemény özön (maria historia- rum). Műveiket, amelyeket könyvekre és fejezetekre osztottak, gyakran bevezető előzi meg. Példájukként említhetjük Orosius alkotását, és mint nemzeti történetet feldolgozó műveket Tours-i Gergely és Freisingi Ottó munkáját. E típus stílusjegyei közé tartoznak a körmondatos szerkesztési mód, az ok-okozati összefüggések keresése és a szereplők cselekedetének megítélése. A harmadik az összefoglaló kézikönyv (imago mun- di), amely enciklopédikus képet ad a leírt eseményekről. E típust főképp Origenes és Isidorus művei jellemzik. A három típus azonban szorosan nem különíthető el egymástól, köztük számos átfedés található.11

A világkrónikák témái közé tartoznak Ranulf Adgen szerint 1. a terület leírása, ahol az események játszódnak; 2. az eltávolodás Istentől, majd kiengesztelődés vele Krisztus által; 3. a Mózes törvényei előtti idő, a törvények időszaka és a Krisztus születése utáni idő; 4. a négy világbirodalom: az asszírok, a perzsák, a görögök és a rómaiak birodalmai; 5. az öt világvallás: a természettisztelet, a bálványimádás, a zsidó vallás, amelyekhez a három első világbirodalmat is hozzárendelik, majd a kereszténység és az iszlám; 6. a világ hat korszaka; 7. a hét történetileg cselekvő embertípus: az uralkodó, a katona, a bíró, a pap, a politikus, a kereskedő és a szerzetes, valamint az egyes típusoknak megfelelő cselekvési formák; 8. a mód, ahogy az éveket számolni kell: a három zsidó évkezdet január, március, május, a három fő görög korszak kezdete, azaz Trója bevétele, az első olimpia, Nagy Sándor világuralma, továbbá Róma alapításának ideje, végül a Krisztus születése utáni évek.12

A bemutatott témakatalógusból tárgyunkhoz kapcsolódóan kettőt emelünk ki: a négy világbirodalom és a világ hat korszakának elméletét. Az előbbit Dániel könyvének második és hetedik részére vezetik vissza.13 A szent szöveg szerint Nabukodonozor álmot látott, amelyet babiloni tudósai nem tudtak megfejteni, ám az ott fogságban lévő zsidók közül Dániel jelentkezett az álom megfejtésére a királynál, és így szólt: „Amit láttál, ó király, az egy hatalmas szobor volt. Ez a szobor nagy volt és fényes, magasra emelkedett előtted, és rettenetes volt a tekintete. A szobor feje aranyból volt, melle és karjai ezüstből, hasa és ágyéka bronzból, lábszárai vasból, lábai meg részben vasból,

11 VON DEN BRINCKEN, Anna-Dorothee: Die lateinische Weltkronik. In: RANDA, A. (Hrsg).: Mensch und Weltgeschichte. Zur Geschichte der Universalgeschichtsschreibung. Salzburg und München, 1969. 47. 58. 69. p. alapján Krüger i. m. 21-22. p.; Lexikon des Mittelalters II. 1957. hasáb.

12 Krüger i. m. 23. p.

13 Dán 2. 31-36., Dán 7. 2-8. 17-27. In: Biblia. Ószövetségi és Újszövetségi Szentírás. Szent István Társulat. Budapest, 1976. 1011. p., 1019-1020. p.

76