Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)
I. KÖZÉPKORI JOGKÖNYVEK, RENDISÉG ÉS ETNIKAI AUTONÓMIÁK
részben agyagból.” Egy, a hegyről leomló kő szétzúzta a szobrot, amelyből por lett, a kőből pedig egy nagy hegy, amely betöltötte a földet.14 Dániel álomfejtése szerint Nabukodonozor négy birodalmat látott. Az övé az első, az arany fő. A második kisebb lesz, mint az uralkodóé, a harmadik, amely bronzból való lesz, betölti a földet, a negyedik a vasból és agyagból való meg fog oszlani, mert a vas az agyaggal nem vegyül. Majd Isten olyan birodalmat támaszt, amely állni fog örökké.15 Dániel keleti birodalmakra gondolt, míg a magyarázók az utolsóban Isten országát látták meg, amelyet az Mt 4. 77 a mennyek országának, a 6. 32 pedig Isten országának nevez.16 A négy vadállatról szóló rész a jelképes látomások között szerepel, amely szerint Dániel álmában azt látta, hogy az ég négy szele a Nagy-tenger ellen támadt, a tengerből pedig négy hatalmas vadállat bukkant fel. Egy oroszlán, amelynek szárnyai voltak, a második medvéhez hasonlított, a harmadik párduchoz s a hátán négy madárszárnyat viselt, továbbá négy feje volt. A negyedik hatalmas vasfogakat hordott, tíz szarva volt. Végül a Fölséges szentjei nyerik el a hatalmat, azaz eljön Isten országa.17 A látomás, amely szerepel a Jelenések könyvében is (13), hasonlít Nabukodonozor álmára és kiegészíti azt.18 19 Egy-egy állat egy-egy társadalmat jelent. Az álmokat többféleképp, több birodalomra vetítve magyarázták. Az ókorban kialakított, illetőleg bibliai magyarázat szerint: az asszírok, médek, perzsák és makedónok államai Nagy Sándorral és a Szeleukidákkal bezárólag. Hieronymus a keresztény magyarázatot adja, amelyet általában követnek a világkrónikák, azaz Babilon, a médek és perzsák, a makedónok (Nagy Sándor, Szeleukidák) és Róma. Orosius eltér ettől, mert ő a négy égtáj szerint osztja fel a birodalmakat: keleten Asszíria és Babilon, valamint a médek, északon a makedónok birodalma, délen Karthágó, nyugaton pedig Ró__ 19 m a. A késő ókor magyarázata a négy birodalomról fontos következményekkel járt a nyugati keresztény történeti gondolkodásra. Ugyanis, ha a négy birodalom közül utolsó Róma, és utána, azaz bukása után a világvége következik, akkor Rómának fenn kell maradnia. Éppen ezért alakították ki a Római Birodalom átvitelének elméletét (Imperium translatio) a középkoriakra. Nagy Károly frank, majd az Ottók német birodalmára. Az impérium translatio már megjelent Orosius keleti birodalmakat összefoglaló magyarázatában, sőt már korábban az ókori szerzők elméleteiben, ahol általában öt, sőt előfordult, hogy hét birodalom szerepelt az általános imperium translatio elméleteken belül.20 A négy birodalomról szóló tan egyébként a Biblián nyugvó keresztény szemlélettel folytatása az ókorban kialakult világtörténeti korszakolásnak, amely a fémeken (aranykor, ezüstkor, érckor, vaskor) alapult. 14 Dán 2. 31-33. 34-36. 15 Dán 2. 38-45. 16 Dán 2. 44. és 45-höz kapcsolódó 44. 45. jegyz. In: Biblia i. m. 1029. p. 17 Dán 7. 2-8. 17-27. 18 Biblia i. m. 7. 1. jegyz. 1029. p. 19 Krüger i. m. 25. p. Krüger a felsorolásában F. Glore és Anna-Dorothee von den Brincken munkáira támaszkodott. 20 Uo. 77
