Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)
I. KÖZÉPKORI JOGKÖNYVEK, RENDISÉG ÉS ETNIKAI AUTONÓMIÁK
ben lévő kút karbantartását, és a költségekre az ott lévő birtokát kötötte le.32 A dűlőbeli kutak a szőlők munkaigényes művelését végzők számára nagy jelentőséggel bírtak. Vizüket föld alatti erek táplálták, ezért tisztításuk, elhomokosodásuk megakadályozása a város közössége számára létfontosságú volt. A kereskedelem szabályozását a tisztességtelen verseny kiiktatása céljából minden város tanácsa szívügyének tekintette. Úgy vélték, mindenki éljen meg a saját munkájából, haszonhoz ügyeskedéssel, mások kihasználása által ne jusson. A városi jogkönyvek, oklevelek erre nézve számos artikulust tartalmaznak.33 A Gerichtsbucih&n három példát látunk erre: 1453-ban és 1466-ban meghatározták azok számát, akik kenyeret árusíthattak, 1441 és 1463 között pedig a halárusítás rendjét írták le.34 Az előbbiek között csak asszonyokat találunk. Őket „ mutclpekhynri'-nek, illetőleg „mütelpekef' - nek nevezi a bejegyzés készítője. Az elnevezés tehát Sopronban a kenyérsütő asszonyokat jelentette, amivel újabb adatot nyertünk a Müttelpeck szó jelentésének tisztázásához.35 A halárusításban, annak szervezésében a halmester jutott jelentős szerephez. A kézművességnél maradva a soproni céhek és egyletek közül négy bukkan fel a forrásban. A szabók céhszabályainak bevezetőjéből kiderül, hogy 1477-ben a jegyző és a tanács a hiteleshelyi és peres ügyek jegyzőkönyvénél szélesebb értelemben fogta fel a Gerichtsbuch jelentését, ugyanis a céh és a tanács fontosnak tartotta, hogy oda a céhszabályzatot bevezessék.36 Ugyanezen évben írták be a könyvbe a szabólegények céhének vagy egyletének, illetőleg testvérületének (unserer zech, unserer pruederschafft) szabályait. Hasonló szervezet volt a vargalegények céhe (der schuchknechtzech), amelynek létéről abból a bejegyzésből értesülünk, amely szerint 1461-ben Gissübler Pongráccal perlekedtek.37 A Krisztus Teste céh pedig, amelynek nevét is peres ügy miatt jegyezték be, vallásos testvérület volt.38 A város és lakói királyi alattvalóként éltek, azonban mint közösség, jogi személyként földesúri jogokat gyakoroltak falvaik felett. E jogviszony elemei szintén megtalálhatók kötetünkben. A tanács 1460-ban három jobbágyfalunak is elengedte az adóterheit hat, négy, illetve három évre. Balf, Bánfalva és Kelénpatak közül a kiváltó okot csak az utóbbi esetében jegyezték fel. A tűzkárosultak három évi adómentességet kaptak.39 Balfot illetően a külső tanáccsal együtt hozták meg döntésüket. Kelénpatak 1463-ban újabb három évi kedvezményt kapott. Ugyanakkor Harkának két évre engedték el az adó megfizetését.40 Ugyanezt a kedvezményt egy-egy jobbágy is megkapta. Larrer Márton ágfalvai jobbágy 1455-ben két év, Petner Márk pedig, mivel Küllőről Harkára költözött, az ilyenkor szokásos módon három év adómentességet 32 GB. 615. sz. 33 Budai jogkönyv 85. 34 GB. 102, 618. 619. sz. 35 A Müttelpeck-K 1. Budai jogkönyv 145-146. sz és uo. 4. jegyz. 36 GB. 459. sz. 37 GB. 460. 233. sz. 38 GB. 209. sz. A Krisztus Teste céhre 1. Majorossy Judit: A Krisztus Teste Konfraternitás helye a középkori pozsonyi polgárok életében. In: CSUKOVITS EnikŐ-Lengyel TÜNDE 2005. 253-291. p. 39 GB. 113. 114. 115. 212. sz. Más esetekben hasonló kedvezményeket a Bürgerbüchl-be (SVL Dl. 3830. 1476-1548) jegyeztek be. 40 GB. 624. 117. sz. 47
