Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)
II. KÖZÉPKORI MEZŐVÁROSOK ÉS VÁROSLAKÓK AZ ALFÖLDÖN
Békési náhije Majmát 43 16 szláv Csanádi náhije Csóka26 szláv Kenéztelek12 szláv Mezőhegyes35 szláv Csika15 szláv Tövisköz22 szláv Rákos22 szláv Nagylak78 szláv Csanád23 szláv Tótpalota14 vegyes Vásárhelyi náhije Derekegyház 38 40 vegyes Donát 22 20 vegyes Kéktó Rárós 40 30 vegyes Tőke 25 21 vegyes Derekegyház 38 40 vegyes Donát 22 20 vegyes Zarándi náhije Egyházaskerek 13 31 szláv Komlós 80 83 vegyes Lehetőségünk nyílik arra is, hogy területi elhelyezkedésüket pontosabban meghatározzuk. A 2. táblában a defterek alapján az egyes náhijék család- és lakosságszámát, valamint az ott lakó szlávok család- és lakosságszámát ismertetjük. 2. tábla. Egyes náhijék és az ott lakó szlávok család- és lakosságszáma 1567-ben és 1579-ben Náhije Összes családok száma lakosság száma családok száma lakosság száma 1567 1579 1567 | 1579 1567 1579 1567 1579 évben Aradi náhije 1 247 1 516 6 235 7 580 503 611 2 515 3 055 Békési náhije 2 375 11 875 2 881 14 405 16 43 80 215 Csanádi náhije2 031 10 155240 1 200 Vásárhelyi náhije 345 992 1 725 4 960 62 56 310 280 Zarándi náhije 1 914 2 060 9 570 10 300 53 55 265 275 A 2. tábla adataiból kiderül, hogy az aradi náhije lakosságának mintegy 40%-a déli szlávokból tevődött ki, a Csanádi náhijében pedig 11-12% körül mozgott az arányuk. Két náhijében (békési, zarándi) arányuk 1-2% körül volt, vagy még ezt sem érte el, a vásárhelyiben pedig 8% körül. A számok tehát azt bizonyítják, hogy területünkön a Maros völgyének keleti felére vándoroltak be tömegesen, innen menekült el a legtöbb magyar falu lakossága. E magyar népességnek talán egyszerűbb volt a közeli Zarándba és Biharba húzódnia, mint a távolabb lakóknak. Az elvándorlásban természetesen más 332
