Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)

II. KÖZÉPKORI MEZŐVÁROSOK ÉS VÁROSLAKÓK AZ ALFÖLDÖN

1458. Péter sáfár Bíró György 1519. Kis János Udvarbíró: 1479. Tordai Kis Péter 1519. Kis János Várnagy: 1498. Billye Péter 1499. Ethelei Ambrus Hatházi Porkoláb László 1503. Kis Péter Ispánnak mondott Bereczk 1516. Mágocsi Porkoláb Márton 1521. Csóti Pekri Miklós 1525. Derencsei Miklós Csirkó (Tóth) György Kiskeszi Keszi Ferenc A várnagyoknak bármennyire beleszólásuk volt a helyi ügyekbe, nyilván a bíró­választás sem az ő akaratuk ellenére történt, mégis két adat bizonyítja a szabadkaiak szabad önmozgásának lehetőségeit. Bizonyára az uradalmi tisztségviselő tudta nélkül és a mezőváros tanácsának beleegyezésével keresték meg Zömlényi Gábort a város hamis privilégiumlevelének elkészítése ügyében. Az sem lehet véletlen, hogy az 1525. márci­us 15. és 24. között valamelyik napon lejátszódott ostrom idején a két Sulyok-testvér: István és Balázs várnagyai által tartott kastély elleni támadásban az oklevél névlistája szerint a szabadkaiak nem vettek részt.34 Nyilván az ostromlottakkal rokonszenveztek, és ezért nem mentek önként, vagy éppen őket támogatták. Mindenesetre kényszeríteni sem kényszeríthették őket, mert ha parancsra mentek volna, akkor nevük szerepelne a listán. A kiváltságok közül nem ismeretesek a plébánosválasztás körülményei. Vajon en­gedélyezett-e valamiféle beleszólást a mezőváros elöljárósága számára a plébános állá­sának betöltésében a mindenkori kegyúr? Nincsenek adataink arról sem, hogy miként működött a tanács írásbeli adminisztrációja. Vezettek-e jegyzőkönyvet, illetve volt-e a tanácsnak pecséthasználati joga? Valószínűsíthetjük mindkettő meglétét, ugyanis más helyek példái szerint nagyobb értékű ingóságok (ház, egyéb épületek) adásvételét a bíró és az esküdtek előtt foglalták írásba a korszak vége felé. Az idegenek beköltözését azonban — legalábbis bizonyos időszakokban — engedélyezték a földesurak. Mátyás király ugyanis 1458. szeptember 7-én Szegeden kiadott oklevelében arra intette Parlagi László budai sáfárt és a kunok ispánját, továbbá a mindenkori kun ispánokat, valamint Bíró György szabadkai sáfárt: mivel Hunyadi János engedélyezte nekik, hogy más 34 Bessenyei 1994. Oklevéltár 12. sz. 298

Next

/
Oldalképek
Tartalom