Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)
II. KÖZÉPKORI MEZŐVÁROSOK ÉS VÁROSLAKÓK AZ ALFÖLDÖN
haladt hasonlóan két határjelig és tovább bizonyos Gyékény-tó (Gekentew) nevű tóig, majd tovább, át az úton, nyugat felé két közbeeső határjel mutatkozott. Innen a határ ismét két másik határjel felé haladt, ahonnan egy mezőn át újabb két közbülső határjel mentén egy réten át a Seeg nevű dombig vitt, addig a két határjelig, amelyek közül a dél felé eső Pál mesteré, az észak felé eső pedig Pusztaegyházé (Pustaighaz) volt. Onnan egy jó darabon tovább menve egy hármas elágazáshoz jutottak, ahol a kelet felé eső határjel Pál mesteré, az észak felé eső Pusztaegyház földé, a harmadik pedig Ludasegyház (Ludasyghaz) földé [...] Innen egy Woszarwelgh nevű völgyön haladtak tovább, és déli irányban elértek egy bizonyos hegyet, amelyen két földből készült határjel található, és onnan három közbeeső határjel mellett elhaladva elértek két újabb földből készült határjelig, majd pedig a következő két közbülső határjel után keletnek fordultak, ahol a Seeg nevű hegyen két határjel volt található: észak felől Pál mesteré, dél felől Gothard fia Lőrincé. Ezen határjelek szomszédságában Felsőadorján (Felsuadrian) birtokon át, valamint az említett Gothard fia Lőrinc Alsóadorján (Olsowadrian) birtokán át ismét a Tisza folyóhoz tért vissza a határ, ahol Pál mester gyakran említett Felsőadorján nevű birtokának határa véget ért.2 Az oklevél által leírt képet mutatta a mai szabadkai község területe a középkorban, amelyet északról Horgos és az országhatár, keletről Kanizsa határai, délről Csan- tavér határa, nyugatról pedig az ugyancsak a községhez tartozó Bajmok és Kelebia határain át húzható vonal, amely az országhatárig terjed, jelöl ki számukra. Jóllehet a középkor idejére az egészen más birtokviszonyok miatt más határviszonyok voltak jellemzők, végeredményben mi a már vázolt határok között fekvő közigazgatási egységet vesszük vizsgálat alá, annál is inkább, mert a 15. század második felétől fokozatosan alakult ki a városhoz tartozó hatalmas pusztabirodalom, amely a település újkori történetében ennek területét, elsődleges piaci vonzáskörzetét jelentette. E helyzet — népes lakosság, nagy határ — az Alföld szabad királyi és mezővárosainak egyaránt sajátossága volt a történelmi folyamatok következtében kialakult gazdasági, gazdálkodási struktúrák miatt. 2. Előzmények A magyarság Kárpát-medencébe érkezése — amely az általunk tárgyalandó korszak teljes idejére eldöntötte a tájék és lakói sorsát — előtti Szabadka és tágabb vidéke, Észak-Bácska területe a magyar állam kialakulása előtt a Kárpát-medence egész területét egybefogó avar államhoz tartozott. Az avar kaganátus Nagy Károly frankjainak hadjáratai nyomán, amelyek a 790-es években indultak, összeomlott, majd Krum bolgár kán 803-804. évi hadjárata pusztító csapást mérve az avarság keleti részére, az avar uralom megszűnt az Alföldön is. Az Al-Dunától északra elterülő síkság a bolgár hatalmi szférába került. 2 MÓL Diplomatikai Levéltár 2946. Trostovszky Gabriella fordítása. Mivel a középkor embere a földmérés módját nem ismerte, egy vagy több királyi ember és egy káptalan vagy konvent képviselője mint hiteleshelyi megbízott jelenlétében a birtok határait megállapították az ott lévő szomszédok és határosok beleegyezésével; a régi határjeleket megújították, és ha szükség volt rá, újakat állítottak. 274
