Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)
II. KÖZÉPKORI MEZŐVÁROSOK ÉS VÁROSLAKÓK AZ ALFÖLDÖN
előtti királyi városban, Szegeden, és az Újlakiak birtokában volt Újlakon.38 Az is előfordult, hogy kisebb települések, sokszor falvak is megkapták a kegyúrtól a subpatro- natus jogát, és plébánost választhattak, vagy beleszólhattak a plébános választásába.39 A tridenti zsinat utáni időkben a katolikus egyház a papválasztás gyakorlatát megszüntette, az a protestáns egyházak kánonjogában él máig tovább. A gyulaiak nem rendelkeztek a plébánosválasztás jogával. Nem kaptak subpatro- nátusi jogot sem. A plébános jogi állását világosan feltárja Brandenburgi Györgynek azon oklevele, amelyben 1511-ben Mátyás plébánost megerősíti a plébánia javadalmaiban, továbbá azon, az őrgrófhoz intézett kérvényen és szerződés szövegen, amelyet Miskolczi János közjegyző készített, amikor Mátyás plébános 1518-ban elcserélte plébániáját Vinográdi Máté pécsi olvasókanonok stallumáért.40 A plébános jogi helyzetére nemcsak az a tény utal, hogy a plébánoscserét csak Brandenburgi hozzájárulásával lehetett végrehajtani, ami a gyulai plébánia magánegyházi jellegére utal, hanem az is, hogy az oklevél pontosan leírja: milyen ügyekkel hová fordulhat a plébános. A közte és a jobbágyok között felmerülő ügyekben bírói fórumként a városi bíró székét veheti igénybe, a bíróval keletkezett vitájának rendezéséért a várnagy bíróságához fordulhat, a közte és a várnagy között keletkezett jogvitában pedig az őrgróf az illetékes, más bírói fórumhoz — a szentszéket is beleértve — az uradalom népével szemben előforduló ügyeiben nem fordulhat.41 Arról nem esett szó, hogy urával szemben hol keresheti igazát. E tárgyban csak annyit tudunk, hogy Mátyás plébános 1508-ban úrnőjével, Brandenburgi Katalinnal Thurzó Zsigmond váradi püspök széke előtt perlekedett.42 A gyulai plébánia annak ellenére, hogy a kegyúr patronátusi jogát következetesen érvényesítette, vonzó állomáshely lehetett, mert nemcsak Vinográdi Máté pécsi kanonok fogadta el csereképpen, hanem Békés megye egyik legjelentősebb családjának a tagja, Abrahámfi János is gyulai plébános volt 1520-tól 1529-ig, sőt 1520-ban egy horvát származású plébános préposti egyháznak nevezte a gyulai plébániát.43 Elsősorban talán azért, mert préposti életvitelt biztosító jövedelmet hozott, és ennek megfelelő tekintélyt adott birtokosának még akkor is, ha a káplánok fizetése, az iskola és a fürdő fenntartása a feladatai közé tartozott. A szabadságjogok mellett, amelyeket a privilégiumok tartalmaztak, a városi jog fontos elemét képezte a városban használt szokásjog. A szokásjogot a városi jogkönyvek őrizték meg az utókor számára. Városi jogkönyv nem sok maradt fenn a középkori Magyarországról. Közülük a Budai jogkönyv a legismertebb. A Budai jogkönyv és a tárnoki jog alapján Izdenczy Ferenc királyi jegyző készítette el Újlak város jogkönyvét 38 Blazovich 1995. 89-90. p.; Hegedűs Antal: Népélet és jogalkotás a középkori Újlakon. Újvidék, 1983. 103. p., Schmidt Rudolf: Statútum civitatis llok anno MDXXV (Monumenta historico-juridica Slavorum meridionalium XII. JAZU). Zagreb, 1938. (A jogkönyv latin nyelvű olvasata.) 39 Kubinyi András: Plébános választások és egyházközségi önkormányzat a középkori Magyarországon. In: Aetas 1991-92. 28. p.; Blazovich 2002. 181-191. p. 40 GYO 60-61., 67-69. p. 41 Uo. 67. p. 42 Uo. 47. p. 43 BT II. 146. p. 218
