Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)
I. KÖZÉPKORI JOGKÖNYVEK, RENDISÉG ÉS ETNIKAI AUTONÓMIÁK
akarja, ám a törvényes lemenőket ok nélkül nem zárhatja ki az örökségből. Mindezt az bizonyítja, hogy az ingatlanokat illetően azok nagyobb részét ők kapták. A testamentumok jegyzőkönyvében feltűnik egy új jelenség, a házastársak térnyerése a lemenők rovására. A túlélő férj vagy feleség az öröklésre került vagyon egyik felét, míg a gyerekek a másik felét öröklik. így tett Hans Schular 1434-ben, amikor fele házát és a mellette lévő kertet, amely Pozsony város előtt Hans Tebner háza mellett feküdt, feleségének, Clara-nak, a másik felét pedig a gyerekeinek: Katherina-nak és Colman-nak juttatta.55 Paul Spieß 1487-ben szintén így rendelkezett. A ház egyik felét feleségére, Barbarára, a másikat gyerekeire (Wolfgang, Jorig, Sigmund) hagyta. Ha meghalnának, a ház a feleségére száll. Két szőlőt hasonlóképpen hagyományozott a feleségére és a gyerekeire. A szőlőket, amíg a gyerekek a nagykorúságot elérik, az asszonynak kellett gondoznia és műveltetnie, továbbá addig jogosult volt belőlük a hasznot húzni, és azt élvezni.56 Mintegy mellékörökösként Margareta és Helena ugyancsak bekerültek a végrendeletbe az örökhagyó lányaiként, akik bizonyára már férjnél voltak, és megfelelő hozománnyal házasodtak, ugyanis a végrendeletben csak szőlőket kaptak. A nagycsalád és a rokonság visszaszorulása, valamint a kiscsalád jelentőségének a növekedése következtében kapott nagyobb részesedést az örökségből a túlélő házastárs, amely szemléletmódot más végrendeletekben ugyancsak megtalálunk.57 Sokat mondanak e tekintetben a lemenők nélkül elhaltak végrendeletei. Egy részükben örökös a túlélő, valamint az oldalági rokonság,58 a másikban pedig csak a túlélő házastárs a kedvezményezett.59 Figyelemre méltó e tekintetben Bartholome Kochendorfer Krakkóból származó pozsonyi polgár végakarata, a jegyzőkönyvben lévő kevés latin nyelvű végrendelet egyike, amelyben Magyarországon és azon kívül lévő minden ingó és ingatlan vagyonát, illetőleg tartozásait feleségére, Annára hagyta teljes rendelkezési joggal, hogy azokat kegyes célokra használja fel. Ezen kívül mintegy 300 forintnyi ingóságát és ingatlanát rokonaira testálta, akik végrendeletét nem támadhatták meg.60 Az oklevél55 „Hanns Schular mit gueten willn und gueter vernuft vor inn geschaft sein freys ledigs haus und seinen garten daran gelegen vor der stat zu Prespurg ainthalben zunagst des Hanns Tebner haws auf Twnanewsidel, halben der erben frawn Clara, seiner elichen hawsfrawen, und das ander halb tail des benanten haws und garten seinen tzwain kinden Katherina, seiner tachter, und Colman, sein sun, [...].” - Preßburger Protokollum i. m. 24. sz. 56 „Item darnach schaff ich meiner hausfraw, Barbara, mein halbs haws, und den andern halbtail desselben haws schaff ich meinen dreinn kindern, mit namen Wolfgang, Jorig und Sigmünd, und so diesselben drew kinder allem mit tod abgiengen, so soll der halb tail ires haws erben und gevallen auf mein hausfraw, Barbaren, das is mein wille. Item den Weingarten genant Endling und den Grossen Satz schaff ich den yetz bestimbten meinem dreinn kindern, Wolfgang, Jorig, Sigmund und meiner hausfraw, Barbara, und mein hausfraw sol die weingerten inhaben, nützen und niessen biß die kinder komén zu iren vogtpern jarn, [...].” - Preßburger Protokollum i. m. 440. sz. 57 Preßburger Protokollum i. m. 15., 16., 150., 152., 191. sz. 58 Preßburger Protokollum i. m. 1., 13., 23., 46., 149., 36., 354. sz. 59 Preßburger Protokollum i. m. 2., 3., 7., 17., 35., 43., 137., 145., 154., 306., 443. sz. 60 „primo omnia sua bona mobilia et immobilia atque debita ubicunque, tarn in regno Hungarie, quam extra habita et existencia, in quibuscunque rebus existant et consistant, nullis penitus demptis, testamentaliter legavit provide domine Anne, uxori et conthorali sue, legitime secundum a Deo sibi datam prudenciam et secundum quod sue videbitur et placueri voluntati successu temporum quo maluerit ad pias causas exponenda, et cum eisdem bonis pro salute anime sue exponentis, prefate uxori sue plenam et omnimodam 142
