Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)
I. KÖZÉPKORI JOGKÖNYVEK, RENDISÉG ÉS ETNIKAI AUTONÓMIÁK
olyan szerencsés is, mint például Szabó Antal felesége, aki 1573-ban esküvel szabadult a házasságtörés vádja alól.108 A szitkozódást és káromkodást ugyancsak büntették. Koldus Hosszú Marcellt ezért 1566-ban pellengérre állították, megvesszőzték, és ha városon vagy mezőn újra rajtakapnák az istenkáromláson, fej vesztéssel büntessék — szólt az ítélet.109 1571-ben egyezséggel menekült a hasonló bűnbe esett Mihály Simon felesége, Ilona Bornemissza János feleségével, Ilonával szemben.110 Előfordult, hogy káromkodás és szitokszó miatt, nem elégedvén meg az ítélettel, az erdélyi vajdához, illetve fejedelemhez fellebbeztek.111 Két ügyet találtunk, amelyek azért kerültek a bíróság elé, mert az egyik fél a másikra becs- telenítő, rágalmazó szavakat mondott. 1567-ben Gyöngyösi István megengesztelte Fazekas Boldizsárt és feleségét, és feltehetően így tett Aszalós László Aszalós Péterrel szemben.112 Lopás, tolvajlás esete több alkalommal fordul elő a jegyzőkönyv általunk átnézett részében. Pócsi Gergely feleségét, Katalin asszonyt tolvajlással vádolta, majd elengedte. Az asszony fővesztés terhe mellett kötelezte magát, hogy ez eset többé nem fordul elő, a férj pedig arra, hogy az esetet nem hánytorgatja fel feleségének. Az ugyancsak lopáson kapott Ludas Ilona kötelezettséget vállalva menekült büntetésétől.113 A rendkívüli események között bekövetkezett vagyon elleni bűntetteket keményen megtorolták. 1568. június 3-án tűzvész idején egy tolvaj Szíjgyártó János házából jószágokat lopott el. Miután elfogták, a törvény szerint felakasztották.114 Állatok eltulajdonításával kapcsolatos jogvitáknak se szeri, se száma a jegyzőkönyvekben. A nagy összegeket érő, legelőn tartózkodó szarvasmarhákat és lovakat sok veszély közepette tartották. A jogviták érdekessége az, hogy többnyire ismeretes az a fél, aki a kárt okozta. Eme adatok a korabeli élet számos területéről nyújtanak hasznos információkat. Az állattartás sok bajjal járt, de a dokumentumokból kiderül: ha nem külső ellenség csapott le a legelőkön tartózkodó jószágra, a város lakói oly erős közösséget alkottak, hogy az esetek nagy többségére fény derült. A jegyzőkönyv büntetőjogi tételeit átnézve megállapíthatjuk, hogy a középkori igen kemény, ma már hátborzongatónak tűnő ítélet- és büntető formák mellett a büntető ügyekben a tanács józan mértéktartása érvényesült. Az első alkalommal például a megtévedtek enyhébb ítéletet kaptak, szigorúbban büntették a visszaesőket. Alkalmanként pedig nem riadtak vissza a példa statuálásától sem a közrend és erkölcs védelmében. Debrecen és az alföldi városok büntetőjoga az ország más városaiban használatoshoz hasonlított, a régió e tekintetben sem képezett sajátos területet. A nyugati keresztény Európának a középkori jogrendszere a kánonjog által közvetített római jog és a Karoling dinasztia által közvetített germán jog elemeiből alakult ki, amelyhez a földrész más népei, szlávok, magyarok és mások is hozzá tették saját vál108 DVMJ 1573. 407/7. sz. 109 DVMJ 1565-1566. 110/8. sz. 110 DVMJ 1571. 91/9. sz. 111 DVMJ 1571. 143/1.; 1573. 410/2. sz. 112 DVMJ 1567-1568. 184/4.; 1572. 232/2. sz. 113 DVMJ 1568-1569. 271/3.; 1573. 390/2. sz. 114 DVMJ 1568-1569. 247/1. sz. 120
