Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)

I. KÖZÉPKORI JOGKÖNYVEK, RENDISÉG ÉS ETNIKAI AUTONÓMIÁK

tozataikat.115 Ilyen módon alakult ki a középkori jogi szemlélet, amely mintegy a kor szellemiségeként nyilvánult meg a jogi gondolkodásban, és következett a földrészen fennálló hasonló gazdasági és társadalmi állapotokból. Mivel a helyi gyakorlat befolyásolta, egyúttal egyedivé is tette az egyes területeken használt jogot, kialakult a szokásjog, amely sokáig csak szóban élt, később jegyezték le normáit a jogkönyvekbe. A szokásjog mindig megelőzte erejében az írott jogot, a közös jogot vagy királyi jogot, amely tudósi teljesítmény eredménye volt.

A fentiek jellemzőek a peres eljárás formáira is, akár nemesi, akár városi jogról beszélünk, sőt éppen a „kor szelleme” miatt lehet számos hasonlóság a nemesi és városi peres eljárás között. A magyarországi nemesi és városi joggyakorlatban lévő hasonlóságokra hívta fel a figyelmet immáron közel 40 évvel ezelőtt Kubinyi András is, aki Buda város és a királyi, valamint káptalani oklevelek szerkezeti és formulás részei között ismert fel közös vonásokat. A korabeli okleveles gyakorlat alapján észrevette, hogy az evictio-1, a szavatosságot, amely a középkori magyar magánjog sarkalatos tétele lett, mindkét jogban alkalmazták.116

A hasonlóság, az egy gyökerűség megmutatkozott számunkra az idézéstől az ítéletfajtákig a per alkatelemeiben azzal a kiegészítéssel, hogy a városi perekben az eljárás egyes jogintézményeit az egyszerűbb formák jellemezték. Éppen a szokásjog szelleméből következően különbségeket fedezhettünk fel az egyes városok bíróságainak törvénykezési gyakorlatában, amelyet a 16. század közepétől megjelent új hatalom, a török sem tudott döntően megváltoztatni. Ehhez ugyanis a népesség nagyobb részét ki kellett volna cserélnie.

Az alföldi városok törvénykezése nagy állandósággal működött, az esetleges változások lassan, nem robbanásszerűen következtek be, amit a szokásjog hosszú távú hatásának tekinthetünk. Formái tovább éltek a polgári kor perrendtartásai hatályba lépésének idejéig.

(2000)

115 Raoul C. Van Caenegem: La Preuve dans le droit du moyen age occidental - Rapport de synthése. In: La Preuve. Recueils de la Societe Jean Bodin. Pour L’ Histoire comparative des institutions, XVII. Bruxelles, 1965. 692-694. p.

116 Kubinyi András: Das Ofner Stadtrecht. Eine deutschsprachige Rechtssammlung des 15. Jahrhunderts aus Ungarn. In: Tanulmányok Budapest múltjából XIV. Budapest, 1961. 643-645. p.

121