Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
RÓNAY (OEXEL) MIHÁLY (1813–1873)
október 29. óta férjét, Bene Lajost választották meg, esküdtnek pedig Bogyó Mihályt. 7 Szegeden a saját - illetve édesanyja - házába költözött a Fekete Sas utca 2836. hrsz. házba, amely a mostani Tisza Lajos körút sarkán állott. Később a város kisajátította, és helyébe a polgári leányiskolát építették, amely utóbb, midőn a Ferenc József Tudományegyetem Szegedre menekült, kir. ítélőtábla lett, és az ma is.7 8 A telekhez tartozott az a háromszögű kertecske is, amely az épület előtt van. Itt több gyermekük született, így Mária, akit a családban Irmának neveztek, 1844. július 2-án. Ez a kisleány megrázó és borzalmas szerencsétlenségnek esett áldozatul alig 11 hónapos korában, 1845. július 18-án. Zomboron voltak látogatóban, valószínűleg a szülők nélkül az ott élő nagymamánál. A dajka a kisleányt az egyszerű árnyékszékre vitte, és ott a lyuk mellé egy éjjeliedényre ültette, és valamiért eltávozott. A kisleány kíváncsian nézelődött, majd egyensúlyát vesztve beleesett az árnyékszékbe. A cselédlány ezt észrevette, de ahelyett, hogy segítségért kiáltott volna, ijedtében otthagyta a gyermeket, és elszaladt az udvarról. Mire az esetet észrevették, a kis Irma már halott volt. József, a gyermek nagybátyja9 első haragjában fegyvert ragadott, és a dajka üldözésére indult, de hamarosan nem találta meg, így további szerencsétlenség nem történt. Szegeden született még Dezső 1846. április 5- én, Emma 1847. április 27-én és Júlia, ki 1848-ban született és 1852-ben halt meg, és akit szegedi Juliskának hívtak, megkülönbözetésül az 1853-ban Aradon született Juliskától, akit viszont aradi Juliskának hívtak.10 Családi boldogságukat és nyugodt, csendes életüket az akkor már erősen szenvedélyes politikai viszonyok zavarták, melyek Mihály életére is különösképpen kihatottak. Két párt küzdött Csongrád vármegyében is, éppen úgy, mint az egész országban, éspedig a nemzeti irányú haladó párt és a reakcioná- rius udvari párt. Földváry kineveztetésével a haladó párt kapta kezébe a hatalmat, de ez nem sokáig tartott, mert Földváryt Szatmár megyébe helyezték át 1845. április havában mint főispáni helytartót, amit ugyan ő nem fogadott el, de Csongrád megyéből mégis távoznia kellett. Helyébe az udvari párt emberét, Bene József volt Csongrád megyei főjegyzőt és országgyűlési követet nevezték ki főispáni helytartónak.11 Mindenki tudta, hogy gróf Károlyi Lajos, az udvari párt vezetője azért neveztette őt ki, hogy a csongrádi szabadelvű 7 Uo. 88. Első alispán lett Kárász Benjámin, másodalispán Temesváry István, főjegyző Kaszap Mihály, aljegyző Vidovich Mihály, táblabíró: Müller Ignác alispáni címmel, Beniczky Andor stb. 8 A ház azon - nem túl sok - belvárosi ingatlanok közé tartozott, amelyek épségben átvészelték az 1879-es árvizet. Az épen maradt házak listáját lásd: Dr. Szabó László: Szeged halála és feltámadása. Az 1879. évi árvíz és a város újjáépítésének története. Szeged, 1929. II. 126-134. 1880-ban sajátították ki azért, hogy helyére a város megépíthesse a belvárosi leányiskolát. Szegedi Napló 1880. június 5. 3. Annak épületében ma a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kara található. Az épület történetéről lásd részletesebben: Csongrád megye építészete. Szerk.: Tóth Ferenc, i. m. 563-564. 9 Oexel (Rónay) József (1812-1856) 10 Családi hagyomány 11 Bene József Rónay Mihály nagybátyja volt. Életrajzát lásd bővebben: Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez, i. m. 23. 181
