Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
RÓNAY BÉLA (1891–1918)
féle utasítást nem adott, sőt „állítom, hogy ha én utasítást kaptam volna, akkor azonnal intézkedem, hogy a termést a munkások betakarítsák, de mivel az utóbbi időben z. Rónai [sic!] Aladár egyedül intézte a gazdaság ügyeit, és az én esetleges beleszólásomat vagy segítségemet nem vette igénybe, sőt egyszerűen visszautasította, ezért én nem is akartam az intézkedéseimet ráerőszakolni.”35 Miért kellett a község vezető embereinek magyarázkodni? Minden bizonnyal Rónay Aladár megpróbált védekezni. Az azért érdekes és jellemző, hogy a torontáli politikai rendőrség egy esetben sem volt kíváncsi a véleményére, és arra sem adtak neki lehetőséget, hogy védekezzen az ellene fölhozott vádakraA6 Mégis mi adhatott némi ijedelemre okot? Igaz Lajos, a torontáli járás rendőrkapitánya 1945. augusztus 13-án arról értesítette a Budapesti Főkapitányság Politikai Osztályát, hogy Rónay Aladár levelét, amelyet Dessewffy Gyulának, a Kis Újság főszerkesztőjének írt, a helyi posta cenzúrázás céljából megküldte neki. A levelet lemásolták, aztán mivel visszatartani nem akarták, elküldték a címzettnek. Megállapította, hogy a levél Rónay ellen igen kompromittáló, és valótlanságokat tartalmaz. Jelentését a következőkkel zárta: „Rónai [sic!] ellen viszont eddig is már elég adat gyűlt össze ahhoz, hogy népellenes cselekedetért bíróság elé állíthassuk. A fenti levél fontos dokumentum lenne. Kérem ezért Önöket, hogy ezen levelet a címzettől lefoglalni és hozzám a legsürgősebben visszaküldeni szíveskedjenek. Még egyszer kérem sürgős intézkedésüket, mielőtt még esetleg címzett a levelet megsemmisíti.”37 Az aktában nincs nyoma annak, hogy a politikai osztály mit válaszolt, vagy hogyan intézkedett a megkeresésre. Viszont a Rónay által augusztus 5-én írt levél másolatban megmaradt. Érdemes megismerkedni tartalmával: „Kedves Barátom! Mire ezt a levelet megkapod, talán már le leszek tartóztatva. Sürgős segítségedre volna szükségem. A „Szabad nép” augusztus 3-i számában egy cikk jelent meg ellenem „Majd adunk Aladárnak törvényt” címmel, nevemet rosszul írták és az egész cikk hazugság. Szeretném, ha egy jó ügyvéddel sajtópert indítanál az újság ellen az én nevemben. A cikket az itteni kommunista párt titkára tetette be, mivel nem akarok hozzájárulni ahhoz, hogy a házamat bitorolja és bú- 35 * * 35 UO. 243/1945. 35 Blaskovich Péter nagykirályhegyesi (csikóspusztai) földbirtokos ingatlanát (3969 kát. hold.) a földreform során elkobozták. Az elkobzás törvényesítése érdekében ellene számos tanút vonultattak föl és nyilatkoztatták őket. Blaskovich csak hallomásból tudott az elkobzásról. Az ellene tanúskodók vallomásait valahogy mégis megszerezte, és azok jó részét tételesen megcáfolta vagy megmagyarázta, sőt saját érdekében több tucat tanút állított ki, akik részben nyilatkoztak, illetve arra készen álltak. Természetesen Blaskovich erőlködése igazáért fabatkát sem ért, de legalább a törvényes eljárás látszatát próbálták megőrizni! 3? CSML. MF. 44534/1949.159/1945■ VIII. 13614
