Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

RÓNAY BÉLA (1891–1918)

toraimat használja. Már több hete, hogy nyilvánosan fenyegettet. A községi bíró kommunista, puccsszerűen lett a párt által bíróvá téve. Lopástól nem riad vissza, elvette a házamból a nagy ruhaakasztót, átfestette, és most a magáénak vallja. 2 disznómat elvette, és másoknak odaadta avval, hogy sajnálja őket, mert nekik nincs. A termelési bizottság rám erőszakolt egy szerződést, amelyben csak az aratás 6- oda ment volna + hordásért megkövetelték keresztenként 5 kg. [sic!] Egy héttel később megjelent az FM. rendelete, amelyik a szerződéseket hatálytalanítja és 8-ik részt vagy 1 q holdanként állapít meg aratás + hordással együtt. Felhívtam a bizottság figyelmét az új rendeletre, erre azt felelték, hogy a miniszter Pesten, ők itt rendelkeznek. Kifejtettem előttük, hogy nem vállalom a felelősséget és az aratási munkálatok elvégzését a termelési bizottságra bízom. Pestre utaztam, hogy ezt többekkel közöljem. Mire visszamentem, ez a szemérmetlen cikk állt az újságban. Nagyon kérnélek, ha lehetséges volna, [az] ebben a megyében uralkodó törvényellenes állapotokról tegyél jelentést, és próbáljál rajtam is segíteni. Megint egyedül állok a viharban, mert a társadalom megint fél, megint gerinctelen.

Bízva benned sokszor üdvözöl: Rónay Aladár.”38

Az összegyűjtött rendőrségi meghallgatások jegyzőkönyveit Igaz Lajos kapitány 1945. szeptember 14-én megküldte az Országos Földbirtokrendező Tanácsnak azzal, hogy Rónay Aladárnak még meglévő ingatlanjait kobozzák el, mert „mióta hazatért, állandó panaszok vannak ellene. Alaptalanul rágalmaz a községben, és tevékenységével akadályozza az újjáépítést és az időszakos munkákat.”39 Az országos hatáskörű szerv az anyagot illetékességből visszaküldte a Vármegyei Földbirtokrendező Tanácshoz, majd az iratok a földhivatalhoz kerültek.40 A rendőrség kiszombori kapitánysága az Országos Földhivatalnak is megküldte az iratokat, de mivel első fokon még nem döntöttek az elkobzásról, így azokat 1949-ben (!) visszaküldte a megyei földhivatalnak.41 A kommunista párt zombori szervezete és a földmunkás szakszervezet több ízben sürgette az ingatlanok kiutalását. Az első érdemi határozatot a megyei földhivatal 1948. március 13-án hozta meg, amelyet Rónay Aladár és Mária fellebbezése után az Országos Földhivatal 1949. február 21-én jóváhagyott. Ebben kimondták a Szegedi u. 1., az Emília u. 11. és a Mező u. 2. szám alatti beltelki ingatlanok - a külterületi ingatlanok ekkorra már jórészt eladásra kerültek - megváltását. Mivel a kastély juttatásának hatásköre a Földművelésügyi Miniszterhez tartozott, így az iratokat további eljárás végett odafelterjesztették.42

38 Uo. 159/1945. VIII. 8.

39 Uo. 159/1945. IX. 14.

4° Uo. 3399/1945■ X. 25.

4‘ Uo. 43649/1949. III. 28.

42 Uo. 42960/1949. II. 26.