Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

RÓNAY JENŐ (1854–1921)

Ennek ellenére zaklatása a hatóságok részéről a következő években szinte mindennapossá vált. így pl. a Torontáli járás főjegyzője 1949-ben jogtalan haszonbér követelése, jogtalan lakbér felszámítása és a kötelező búzavetés elmulasztása miatt vonta felelősségre.210 1949. augusztus 18- án a Kiszombori Népi Bizottságot tájékoztatta arról, hogy az Állami Mezőgazdaságok Központja bírja haszonbérbe a földjeit, így arról, hogy a tarlóhántást nem végezték el időben, ő nem tehet, ezért nem vonhatják felelősségre. A levélből kiderül, hogy a még Kiszomboron földdel rendelkező családtagok: testvére, Imre, Rónay Tibor és Tiborné, valamint gróf Corethné [Gróf Coreth Károlyné Rónay Mária, Rónay Aladár húga] ugyancsak az ÁMK-nak adták haszonbérbe földjeiket.211

A megmaradt földje miatt kuláklistára került. A begyűjtési előírásokat nem teljesítőket pellengérre állították. A Csanádmegye című napilap 1949. augusztus 28-i számában egy kis tudósítás jelent meg Cs. S. tollából így történt Kiszomboron címmel, amelyben örömmel tudatta az olvasóval, hogy Kiszombor több mint 150 %-ra teljesítette a begyűjtési ütemtervet. A dicsérő szavak után, így folytatta a lap: „De nemcsak olyanok vannak Kiszomboron, akik mindent megtesznek a begyűjtés minél nagyobb sikere érdekében, hanem olyanok is vannak, akik mindent elkövetnek, hogy azt megszabotálják. Most látszik meg ismét igazán, hogy kik építik a községben a boldogabb jövőt és kik a dolgozók szebb életének ellenségei. A kulákok és úri birtokosok, mint a [...] 48 holdas Coráth Károlyné [sic! helyesen gróf Coreth Károlyné] [...] a 80 holdas Blaskovich Péterné, [...] a 38 holdas Rónay Tibor és társaik szabotálják a begyűjtést. De hiába követnek el akármit is, csak ők járnak pórul, mert a rendeletek keményen lesújtanak a boldogabb élet ellenségeire.”212

Rónay Magdolna 1949. november 18-án megmaradt földjeiről lemondott, azokat felajánlotta a magyar államnak.213 A zaklatásokat tovább nem tűrve Budapestre költözött, ahol férjének lakása volt. Nyelv- tanítással és gyermeksétált at ássál kereste kenyerét. Férje, Blaskovich Péter 1966-ban elhunyt. Egy háziipari szövetkezetnél is munkát vállalt, és ott szerezte meg a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt. Nyugdíjából élt, de 1978. augusztus 15-én bekövetkezett haláláig segítette első házasságából származó fia, báró Urbán Péter is.214

Rónay Imre a földreform után egy ideig művelte megmaradt földjeit. Abból alkalmanként kisebb területeket eladott. 1945-ben még nem vették el tőle magtárát és az alatta levő pincehelyiséget. Megtették ezt 1949210 CSML. XXI. 20. Torontáli járás főjegyzője. Köziqazqatási és kiháqási iratok mutató köny- vei. (továbbiakban: CSML. Tjf.)

211 CSML. Csanád m. XXVIII. 11. Magyar Függetlenségi Népfront Kiszombori Népi Bizottsága, (továbbiakban: CSML. MFN. K.) 9/1949. sz.

212 Csanádmegye, 1949. VIII. 28.5. o.

213 CSML. MVL. MJ. Ti. 10504/1949. sz.

214 Ifj. Rónay Elemér: Függelék id. Rónay Elemér családi krónikájához. Kézirat.

520